A kis súllyal, korán született gyerekek közül sokan életük végéig tartó fejlődési hátrányba kerülnek.
Behozhatatlan testi-szellemi fejlődési lemaradást okozhat a gyermekek éhezése – világít rá a gyermekorvos. Aszmann Anna szerint pedig pont ott a leggyengébb az egészségügyi ellátás Magyarországon, ahol a legnagyobb szükség lenne rá: a magzati koruktól nélkülöző gyerekek egy része nem jut el a szakorvosi szűrésekre, így helyzetükből fakadó bajaikat sem orvosolhatják - olvasható a vasarnapihirek.hu portálon.
– Idézőjelbe tehető-e a gyermekéhezés kifejezés, ahogy a héten a Nemzeti Minimum program bizottsági leszavazása kapcsán kirobbant botrányban több kormánypárti politikus és újságíró is tette?
– A gyermekéhezés, ahogy a gyermekszegénység és annak következményei sehol a világon nem tehetőek idézőjelbe, és nem számolhatóak fel pusztán az intézményi étkezések ingyenessé tételével, illetve egyik hónapról a másikra – miközben ez nyilván fontos lépés. Az éhezés, az elégtelen táplálkozás magzatkorban kezdődik ezeknél a gyerekeknél az anya elégtelen mennyiségi és minőségi táplálkozása révén, és vannak köztük olyanok, nem is kevesen, akik meg sem érik azt az életkort, hogy bölcsődébe, óvodába kerüljenek. Azokon a területeken, ahol nagy a szegénység, nagy a munkanélküliség, az iskolai végzettség is alacsony, sokkal magasabb a kis súllyal, éretlenül, korán született gyerekek száma, a csecsemőhalálozás pedig csaknem háromszoros különbséget mutat az ország fejlettebb régióihoz képest, van olyan megye, ahol 11 ezrelék. A kis súllyal, korán született gyerekek közül pedig sokan életük végéig tartó fejlődési hátrányba kerülnek, mert az elmaradott régiók hiányos egészségügyi ellátása nem képes kompenzálni a szociális hátrányokat a fejlesztés lehetőségeinek, elérhetőségének nehézségei miatt, de a tapasztalatok szerint még csak a megfelelő szűrővizsgálatokra sem jutnak el minden esetben a gyerekek.
A teljes interjú itt olvasható.