Tavaly és tavalyelőtt 190-en mentek nyugdíjba, 62 háziorvos meghalt, és legalább hatvan 40 év alatti orvos is otthagyta a rendelőt.
Húsz évvel ezelőtt 61 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon, mára 900 felett van a számuk. Kincses Gyula, a kamara volt elnöke szerint az alapellátásban gyógyító orvosok képesek lennének elérni, hogy jobban gondozott betegek éljenek Magyarországon, de már túl kevesen vannak, írja az economx.hu.
A rendszeres alapellátási szűrés-gondozás képes elérni azt, hogy kevesebb legyen a magas vérnyomásos beteg, hogy normál értékek mellett éljenek a cukorbetegek, és így kevesebb legyen az infarktus, az agyvérzés, és kevesebb lábat amputáljanak – írja a Társadalmi Riportban megjelent tanulmányában Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábbi elnöke.
Problémaként jelölte meg, hogy egyre több az üres praxis Magyarországon. Drámai képet fest a magyarországi praxisok számának alakulása, amíg 2004-ben 61 darab több mint egy éve betöltetlen praxis volt, és 64 darab olyan, amit egy éven belül nem töltöttek be, addig 2024-re 833 olyan praxisról tudott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), ahol több mint egy éve nem rendelt orvos, és 107 olyan praxis volt, ahol egy éven belül szűnt meg az alapellátás.
Az idei év februárjában 956 betöltetlen háziorvosi praxis volt, a rendelőkből tavaly és tavalyelőtt 190-en mentek nyugdíjba, 62 háziorvos meghalt, és legalább hatvan 40 év alatti orvos is otthagyta a rendelőt.
A MOK volt elnöke szerint 2024 júliusában az engedélyezett praxisok 12,8 százaléka volt tartósan betöltetlen, az összes betöltetlen praxis pedig 902 volt, ez pedig a praxisok 14 százalékát tette ki.
A betöltetlenségi arány a praxisok típusai szerint eltér:
a felnőtt praxisok 8,7 százaléka betöltetlen;
a gyermekorvosi praxisok 20 százaléka üres;
a vegyes praxisok 25 százalékában nincs orvos;
A betöltetlen praxisok száma 2010 januárjától 2024 júliusáig 5,8-szorosára nőtt
– emelte ki Kincses Gyula.
További részletek az economx.hu-n.