• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A gyógyítást bízzuk az orvosra, ne a netre

Lapszemle Forrás: teol.hu

Ha utánanézünk, mi állhat az elhúzódó fejfájás hátterében nem gond, az viszont igen, ha kezelni is mi szeretnénk magunkat.

Félinformációkhoz, teljesen téves magyarázatokhoz, a levegőben lógó, használhatatlan száraz tényekhez juthat az, aki a világháló segítségével kezd öngyógyításba - olvasható a teol.hu-n.

Nem szeretjük – válaszolja dr. Győri Gábor arra a kérdésre, hogy előfordul-e, hogy a páciensek neten keresnek kezelést a betegségükre. Így aztán hamar kiderül: bizony előfordul az ilyesmi, pedig ahogy az amerikai Gyermekorvosok Akadémiai Társasága nemrégiben rendezett konferenciáján is figyelmeztetett: késleltetheti a szükséges kezelések megkezdését, ha a világhálón keresünk gyógyulást.

A szekszárdi házi gyermekorvos szerint az, ha például utánanézünk annak, hogy mi állhat az elhúzódó fejfájás hátterében, vagyis egy betegségről, annak tüneteiről keresgélünk, nem gond. Az viszont igen, ha kezelni is mi szeretnénk magunkat.

– Sok a téves információ, és nincs meg a közvetlen kapcsolat a páciens és az orvos között. Az is előfordul, hogy a száraz tényeket nem tudja értelmezni a beteg, a neten pedig nincs kérdésre, párbeszédre mód olyanformán, mint telefonon vagy a rendelőben. És nincs a találatok mögött egy szakember tapasztalata, akiben megbízik a kérdező. Százféle reakciót talál ugyan, de ebből nem tudja kideríteni, melyik az igaz. Én el tudom mondani, hogy miért nem javaslom, hogy a gyermeke spontán essen át a bárányhimlőn, és miért ajánlom az oltást. Ez egyébként mostanában az egyik legmegosztóbb téma – mondja dr. Győri Gábor.

A baj az, hogy a jelenséggel nehezen tudnak mit kezdeni az orvosok, és az is problémát jelenthet, hogy a téves, neten szerzett „diagnózis" miatt csak későn fordul szakemberhez, és kerül az ellátó rendszerbe a beteg. De, hogy a világháló mellett is álljon érv: előfordulhat, hogy az ezen talált információ birtokában döntünk úgy, hogy orvoshoz fordulunk. Nem ritkaság, hogy hosszas vívódás után dönt úgy valaki, hogy bekopog a szakember ajtaján. A késlekedés oka a félelem és a szégyenérzet. Az is tény, hogy a szülők döntő többsége felkeresi a háziorvost vagy a védőnőt, ha valami bajt észlelnek a gyermeküknél.

További részletek a weboldalon.

Legolvasottabb cikkeink