A gyógyszer nem olyan áru, amit csak úgy akciózni lehet

Ősszel a tervek szerint ismét megújítják a kormány és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) közötti stratégiai megállapodást, amitől a patikák jövedelmezőségének javulását remélik a gyógyszerészek. Mert ugyan ezt az ágazatot nem tépázta meg a pandémia, sok olyan probléma van, amit meg kell oldani – mondja Hankó Zoltán, a kamara elnöke a növekedés.hu portálnak. 

A gyógyszerészek szerencsések voltak, a járvány miatt nem kellett bezárniuk, sőt, időnként rekord forgalmat bonyolítottak. Volt-e átrendeződés, mondjuk a nagyobb üzletközpontokban lévő patikák felől a kisebbek irányába?

Amikor sokan dolgoztak otthon, és nem jártak be a munkahelyekre, akkor megnőtt az agglomerációkban és a kisebb településeken lévő gyógyszertárak forgalma, de az időbeli hullámzások kiegyenlítették egymást, így összességében nem mondhatjuk, hogy bármelyikük jobban vagy rosszabbul járt volna. Inkább a gyógyszerforgalomban volt komolyabb időbeli ingadozás, az egyes járványhullámokhoz igazodóan.

Tavaly elmaradt az influenzajárvány, a háziorvosi és a szakrendelőkben, valamint a kórházakban is alig folyt hagyományos betegellátás. Ez mennyire látszott meg a forgalmon?

A forgalmon talán kevésbé, de a gyógyszertári munka alapvetően megváltozott. Ha mégis elérték a betegek az orvosaikat, általában több hónapra írattak fel gyógyszert. Sokan úgy jöttek az ismerőseik gyógyszereiért, hogy az alapadataikkal sem voltak tisztában, és azt sem tudták, hogy éppen mire van szükség. A kontroll ilyenkor még fontosabbá válik és a részletes tájékoztatásnak is megnő a jelentősége.

A tavalyi évre vonatkozó előzetes adataink szerint a vényköteles gyógyszerek dobozszám szerinti forgalma mintegy 2 százalékkal volt magasabb az előző évinél és elérte a 184 millió dobozt, fogyasztói áron pedig meghaladta az 550 milliárdot, ami viszont közel 6 százalékos növekedést jelent. Ebből 404 milliárd volt a tb-támogatás értéke. A patikai árréshányad ugyanakkor csak 52,8 milliárd forint, ami mindössze másfél milliárdos növekedést mutat az előző évhez képest. A vény nélküli termékek körében tavaly 14 százalékos növekedést regisztráltunk, így a vényköteles és a vénynélküli termékek vonatkozásában összesen 8 százalékos volt az érték szerinti növekedés.

Tény, hogy a covid járvány következtében elmaradt a hagyományos influenzajárvány, de ennek a hatásait elsődlegesen az idei forgalmi adatok összesítésekor tudjuk majd számszerűsíteni. Az elmúlt hónapokban jelentősebb forgalomcsökkenés volt, ami egyes időszakokban elérte a 20 százalékot is, de ebben szerintem az is szerepet játszik, hogy az orvosoknak hosszú heteken át a védőoltásokra kellett elsősorban koncentrálni, és persze az sem zárható ki, hogy az előző hullámokban „bespájzoltak” a betegek a gyógyszereikből.

 A vitaminok, immunerősítők forgalma viszont az adatok szerint elképesztően megugrott.

Így van. Tavaly a különféle vitaminkészítményekből 20 százalékot meghaladó volt a dobozszám szerinti növekedés, immunerősítőkből pedig az 50 százalékot is megközelítette. Mindezekkel együtt a gyógyszerforgalom évtizedek óta lényegében változatlan képet mutat: általában 280-300 millió doboz körüli gyógyszer fogy évente, és 150-160 millió vényt váltanak ki a betegek.

A belső szerkezetben azért bizonyára van változás, gondolok itt például a receptköteles és recept nélküli gyógyszerek arányának változására.

Jelentős az elmozdulás az utóbbiak felé: az utolsó teljes évi, 2019-es adatok alapján az ágazatnak az összes árrés jellegű bevételéből a közfinanszírozott gyógyszerek árrése már csak mintegy egyharmadot tesz ki. Összegszerűen 151 milliárd forint körül volt az árrés jellegű bevétel, amiből mindösszesen 51 milliárd volt a közfinanszírozott gyógyszerek patikai árrése.

Míg dobozszámban a teljes patikai forgalom kétharmadát teszik ki a közfinanszírozott gyógyszerek, az ezek értékesítéséhez kötődő árrés az összes árrés-jellegű bevételnek csupán az egyharmada.  Picit árnyalja a képet a generikus kompenzáció (azért, hogy az azonos hatóanyagú szerekből az olcsóbbat ajánlják – a szerk.) és az ún. szolgáltatási díj, amelyek együttes összege 8,6 milliárd.

A teljes interjú a portálon olvasható.