A hazai gyógyszergyártók bíznak a miniszterelnök szavában, hogy nem lesz ismét extraprofitadónak nevezett exportadó.
A magyar gyógyszeripar nem csupán gazdasági ágazat, hanem egy stabil, innovatív és folyamatosan megújuló stratégiai pillér is, amely nemzetközi szinten is meghatározó szerepet tölt be. A világháborúk, rendszerváltások és gazdasági válságok sem tudták megingatni. Sőt, a kihívásokra mindig fejlődéssel és innovációval válaszolt. De vajon képes-e a hazai gyógyszergyártás a jövő kihívásaival is megbirkózni? Az államtól stabil, kiszámítható jogszabályi környezetet várnak, a további fejlődéshez szükséges pénzt az iparági szereplők kitermelik magukból – mondta egyöntetűen az Indexnek a Magyosz, valamint egyik alapító tagvállalata, a Richter vezérigazgatója. Hozzátették: bíznak a miniszterelnök szavában, hogy nem lesz ismét extraprofitadónak nevezett exportadó.
Magyarország a világ 19. legnagyobb gyógyszerexportőre, és ha az egy főre jutó exportot nézzük, akkor a 12. helyen áll. „Az export a magyar gyógyszeripar egyik legfontosabb területe, a teljes termelés 80 százaléka külföldre kerül. A legfontosabb exportpiacok Európában és az Egyesült Államokban találhatók, bár a geopolitikai változások jelentős hatással lehetnek az exportlehetőségekre” – jegyezte meg Orbán Gábor, a legnagyobb hazai gyógyszergyártó, a Richter vezérigazgatója.
A szabadalmak száma és eloszlása azt mutatja, hogy a magyar gyógyszeripar jelentős szellemi vagyont halmozott fel az évek során. A kutatás-fejlesztési beruházások és az új gyógyszerkészítmények fejlesztése hozzájárul a vállalatok nemzetközi versenyképességéhez, valamint ahhoz, hogy a hazai gyártók ne csak a belföldi, hanem a külpiacokon is megőrizzék pozíciójukat” – tette hozzá a Richter vezére.
A támogatott gyógyszerek ára tehát hivatalosan nem emelkedik, a betegek mégis gyakran érzik úgy, hogy többet kell fizetniük, amikor a patikába mennek, ám arra mindkét iparági szereplő rámutat, a drágulás nem követi le a költségek emelkedését. A gyógyszerek árában patikánként jelentős különbségek lehetnek, ugyanis a gyógyszertárak és a nagykereskedők eltérő árréssel dolgoznak a nem támogatott termékeknél.
A támogatott készítmények ára olyan alacsony, hogy előfordul: egy hónapnyi vérnyomáscsökkentő terápia kevesebbe kerülhet, mint egy kiló kenyér – fogalmazott Greskovits Dávid. Éppen ezért iparági szereplők egyöntetűen állítják: a jelenlegi gyógyszertámogatási rendszer átstrukturálásra szorul. Rámutattak: kiemelten fontos, hogy az ellátásbiztonság és a helyben gyártott gyógyszerek preferálása nagyobb szerepet kapjon. A jelenlegi generikus árszabályozás a rendkívül alacsony árak mellett már nem hatékony.
A teljes párosinterjú itt olvasható