A hálapénz maradt, csak ciki róla beszélni

Az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport tagjai több mint egy éve névvel vállalták, hogy nem fogadnak el hálapénzt. A hvg.hu megnézte, mi változott a hazai egészségügyben az azóta eltelt időszakban. A közelgő egyéves évforduló apropóján olyan orvosokat kerestek meg, akik az elsők között írták alá az 1001 orvos a hálapénz ellen kezdeményezés petíciójárt és a mai napig aktív tagjai a csoportnak. Arra voltak kíváncsiak, hogy az utóbbi évek legjelentősebb egészségügyi kezdeményezésének mennyiben sikerült megváltoztatnia a magyar egészségügyet.

Lovas András intenzívterápiás-orvos, a csoport egyik alapítója szerint abban nem hozott áttörést a csoport, hogy hányan fogadnak el hálapénzt. Valószínűleg főleg olyanok csatlakoztak az 1001 orvoshoz, akik korábban is nemet mondtak a zsebbe csúsztatott pluszpénzre. Viszont a nyílt levél óta már "ciki" arról beszélni orvosi körökben, hogy ki, mikor, mennyi hálapénzt fogad el, számolt be az elmúlt egy év tapasztalatairól az orvos.

A lap nem talált pontos adatokat arról, hányan utasítják el a hálapénzt, egyes becslések szerint az orvosok 15 százaléka mond nemet a paraszolvenciára. A KSH 2015-ös hálapénzzel foglalkozó kiadványából csak annyi derül ki, hogy a megelőző évben a házi- és szakorvosok több alkalommal, de kisebb összegben kaptak hálapénzt, mint a kórházi orvosok, illetve ezzel párhuzamosan nőtt a kórházi orvosok részesedése az összes hálapénzből: 2010 és 2014 között 46-ról 50 százalékra.

Lovas is úgy látja, hogy az orvosok között van egy olyan réteg is, amelyik kifejezetten abban érdekelt, hogy megmaradjon a paraszolvencia, mert ennek köszönhetően még a nyugat-európai béreknél is többet tehet zsebre. De mintha a döntéshozóknak sem az lenne az érdekük, hogy változzon a helyzet.