"A hazai kórházi ellátás felveszi a versenyt a skandináv országokéval"

Kardiovaszkuláris betegségekben halnak meg a legtöbben a világon. Az Európai Unióban évente körülbelül 1,8 millió emberéletet követelnek a különféle szív- és érrendszeri megbetegedések – erre hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem rektora, dr. Merkely Béla a Klasszis Média – az Mfor, a Privátbankár, illetve a Piac&Profit – Egészséggazdaság Menedzser Egészség című szakmai konferencián tartott előadásában. Mint mondta, az emberi veszteségen kívül komoly gazdasági vonzatai is vannak ennek a tendenciának: a betegek gyógyítása és kezelése, a munkaerőpiaci kiesésükből adódó veszteség és a családjukat terhelő költségek ugyanis uniós szinten évente 210 milliárd eurót tesznek ki - tudósított a rendezvényről az mfor.hu.

A kardiovaszkuláris mortalitási ráta globális viszonylatban eltérően alakul, ám továbbra is jelentős földrajzi különbségek mutatkoznak az egyes országok között. Az Egyesült Államokban például 1950 óta évről évre csökken az ezzel kapcsolatos halálozások száma, miközben a daganatos megbetegedésekből eredő halálozásoké nem változik. Magyarországon a kardiovaszkuláris betegségek vezető haláloknak számítanak: a nők több mint 50 százalékát érinti, míg a férfiaknál ez az arány valamivel 50 százalék alatt marad.

Dr. Merkely Béla előadásában kitért arra is, hogy a kardiovaszkuláris betegségek közül ma már a szívelégtelenségé a vezető szerep, de az iszkémiás szívbetegség, az infarktus, a hirtelen szívhalál és a stroke okozta halálozás is gyakori, de csökkenő tendenciát mutat. Kialakulásuk kockázatát számos meglévő alapbetegség és környezeti, életmódbeli tényező növelheti: például az életkor, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterin, az elhízás (obezitás) és a fokozott stressz.

Függetlenül attól, hogy edukációs okokból Magyarországon később hívják a mentőt és emiatt később kerülnek kórházba az infarktusos betegek, mint más európai országokban, a kórházi halálozás tekintetében valamivel jobb eredményt érünk el, mint például a svédek – számolt be a dr. Jánosi András professzor által korábban összegyűjtött regiszter adatokra hivatkozva a kardiológus. Ám a szekunder prevenció hatékonysága hazánkban alacsonyabb.

További részletek a teljes cikkben