A háziorvoshiány és ami mögötte van

Ma a háziorvosok átlagos életkora 60 év, ez a következő években 65-re fog emelkedni. Azaz a háziorvosi korfa drasztikus romlása várható – mondta dr. Soós Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara területi szervezetének elnöke, akivel a háziorvoshiányról és annak hátteréről beszélgetett a vasarnap.hu. 

– Az Országos Kórházi Főigazgatóság statisztikái alapján sok háziorvosi praxis betöltetlen Magyarországon, de valóban háziorvoshiányról beszélhetünk?

– Az úgynevezett háziorvoshiány területenként nagyon változó. Az országnak vannak olyan részei – kiváltképpen a keleti országrész peremterületei – ahol valóban jelentős a betöltetlen praxisok száma, máshol viszont ez egyáltalán nem jellemző. A betöltetlen praxisok döntően a kistelepülésekre jellemzőek, ott, ahol az élet más területein is hiányosságok tapasztalhatók: ahol egyébként is rosszabb szociális és gazdasági helyzetben él a lakosság.

- Mi történik azokon a településeken, ahol nincs állandó háziorvos?

– Szeretném hangsúlyozni, hogy minden településen, ahol betöltetlen praxisok vannak, ott is megoldott helyettesítéssel az állampolgárok alapellátása, azaz ma minden magyar ember számára biztosított a háziorvosi ellátás. Ugyanakkor arról is szólni kell, hogy ahol nincs mindennapos orvosi jelenlét, ott a krónikus betegségek gondozása nem lehet ugyanolyan hatékony. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás és annak szövődményei gyakorta a helyiek egészségvesztéséhez vezetnek.

– Miért nem vonzó ez a munkakör a falvakban?

– Egyrészről jellemzően a betöltetlen körzetek rosszul megközelíthetőek, a városoktól, a központoktól távol helyezkednek el. Ráadásul egy ilyen esetben meg kellene oldani azt is, hogy az orvos párja is képzettségének megfelelő munkalehetőséghez jusson a környéken. Másrészről az esetenként átgondolatlan körzetkijelölés miatt, amivel az önkormányzatok eleve életképtelen praxisokat hoznak létre. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy 500 fős falu polgármestere dönthet úgy, hogy egy önálló orvosi praxist akar létesíteni. Ennek megteremtik a lehetőségeit, majd megpróbálnak a településre egy háziorvost találni. Ez azonban az esetek döntő többségében nem fog sikerrel járni. Senki nem akar ugyanis egy olyan praxist magának hosszú távon, amelynek a finanszírozása lényegesen rosszabb, mint egy átlagos 1500 fősé.

További részletek a cikkben.