A háziorvost szeretjük, az egészségügyet nem

Hazánkban a felnőtt lakosság egytizede tartja saját egészségét kitűnőnek és mintegy fele jónak, míg állapotát az emberek egyharmada kielégítőnek, minden tizedik pedig kifejezetten rossznak ítéli − derül ki az IRIS Network nemzetközi kutatásának eredményeiből - idézi a Napi Gazdaság. Ezzel az "erős közepes" eredménnyel nemzetközi összehasonlításban Magyarország az európai mezőny utolsó harmadában végzett.

Az egészségügyi ellátások közül Magyarországon legtöbben a tb-finanszírozott háziorvosi és szakorvosi ellátást vették igénybe, de valamilyen "fizetős" szolgáltatást is minden ötödik lakos választott a megelőző egy évben. Míg az állami egészségügy igénybevétele hazánkban mindkét ellátási szint esetében számottevően meghaladja a nemzetközi átlagot, magánorvosokat kevesebben keresnek fel. Dietetikus szakemberhez, táplálkozási tanácsadóhoz csupán a felnőtt lakosság 7 százaléka fordult, ami megfelel a nemzetközi mértéknek, csakúgy, mint az alternatív medicina (homeopátia, természetgyógyászat) igénybevételének 10 százalékos aránya.

A háziorvosi ellátással az érintett magyar válaszadók közel fele teljes mértékben, bő 40 száza-léka nagyobbrészt elégedett, amivel az élvonalban, a világ- és az európai átlag felett állunk. Ez a bizalom megmutatkozik a kezelésekkel, ellátással kapcsolatos döntésekben is, amelyeket a magyarok túlnyomó többsége (közel 80 százaléka) a szakemberrel közösen hoz meg, bár csak minden tizedik ember bízza teljes mértékben az orvosra.

Magyarországon a megkérdezettek négyötöde negatívan nyilatkozott az egészségügyi rendszerről, ami kicsivel marad el a német, a szlovén és az ír eredményektől.

A problémák fő okának a magyarországi megkérdezettek többsége a rendszer alulfinan-szírozottságát tartja, ellentétben az összes többi országgal, ahol legtöbben a rendszer nem megfelelő működtetésében látják az egészségügy hibáinak elsődleges forrását.