• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A hospice nem a halálról szól

Lapszemle Forrás: Magyar Nemzet

Itt, az alapítványnál tudjuk, hogy közeledik az a pont, ahol az élet befejeződik.

Ezt megelőzően azonban még egy tartalmas életszakasz következhet a beteg életében – mondja Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány orvos igazgatója. A szervezetnél dolgozó orvosok és nővérek nap mint nap csodát tesznek a betegekkel, akiktől rengeteg energiát, hálát és szeretetet kapnak – írja a Magyar Nemzet – online.

Az alapítvány orvos igazgatója – aki pszichiáter végzettségű – elmondta, az ellátás a fekvőbetegrészlegen tüneti terápiával indul, majd az otthonápoló csapat, az orvos, a nővér, a pszichológus, a gyógytornász megy ki a betegekhez. Muszbek Katalin hangsúlyozza, a pácienseknek a legfontosabb, hogy végig otthon maradhassanak. Ha a terápia mégsem kezdhető el otthon, vagy a család elfárad, a beteg bejön a hospice-házba addig, amíg a hozzátartozó regenerálódik. A páciensek többnyire egy hónapot töltenek az intézményben, ahol tíz beteg fér el, négy kétágyas és két egyágyas szobában.

Vannak, akik az alapítvány tevékenységéhez szkeptikusan állnak hozzá. Sokan felhívnak minket telefonon, hogy elmondják, hozzátartozójuk rákos betegséggel küzd, ám a kezelések befejeződtek, az onkológián már nem fogadják őket. Ezért érdeklődnek, hogy miben tudna segíteni az alapítvány. Ilyenkor elmondjuk, hogy orvosaink, nővéreink térítésmentesen kimennek a beteghez, s segítünk neki és a családnak egyaránt. Ám többnyire azt a választ kapjuk: köszönik a tájékoztatást, még „bírják", és egyelőre nem akarnak segítséget. Sajnos amikor ismét jelentkeznek, a betegség már végstádiumba lépett, s egy vagy két hete maradt a páciensnek. Úgy gondolom, a hospice sokkal inkább az életről szól, mint a halálról – emelte ki Muszbek Katalin, aki hozzátette azt is, tudjuk, hogy közeledik az a pont, ahol befejeződik az élet, de ezt megelőzően még tartalmas életszakasz következhet a beteg életében. Fontos, hogy ez tudatosuljon – magyarázta az igazgató.

A Magyar Hospice Alapítvány 1991 óta foglalkozik rákos betegek ápolásával, itthon a szervezet volt az első hospice-intézmény. Azt csak egy 2004-es rendelet tette lehetővé, hogy újabb hospice-intézmények alakuljanak, ekkor vált a szolgáltatás a társadalombiztosító által finanszírozottá. Jelenleg az országban körülbelül 70 otthonápoló csoport működik, s 170 ágyon látnak el fekvő betegeket, többnyire a nagyobb kórházak ilyen célra kialakított, tíz-húsz ágyas osztályain.