A hosszú élet ára: egyre több embert érint a demencia

„Ki akar örökké élni?” – tette fel a kérdést Freddie Mercury 1986-ban. „Indokolatlan optimizmussal várják az emberek, hogy sokkal tovább éljenek, hiszen a klímaválság jelenleg rövid távon is veszélyezteti az életkörülményeinket, hosszabb távon pedig beláthatatlan következményei lehetnek ránk nézve” – mondta Szathmáry Eörs akadémikus, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus 2023-ban, a 7. Qubit Live eseményen - írja a qubit.hu.

Ezeknél persze sokkal régebbi idézeteket is találunk, ha az éppen aktuálisnál jóval hosszabb, netán örök életről – és a velük együtt járó problémákról – való elmélkedések után kutatunk, de az ókori szövegek leginkább spirituális öröklétről ábrándoznak a földi élet meghosszabbítása helyett, és az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a mennyországba, a Valhallába vagy az elíziumi mezőkre távozott lelkeket nem érintik az időskori betegségek.

A Földön ezzel szemben egyre többek életét határozza meg az a tünetegyüttes, amelyet összefoglaló néven demenciának hívunk, és amely elsősorban a szellemi, érzelmi és társas képességek hanyatlásával jár együtt. Mivel ezek jellemzően 60 éves kor fölött jelentkeznek, viszonylag modern jelenségről van szó, hiszen a születéskor várható élettartam még a nyugati világban is csak a 19. század második felében lépte át a 40 évet. Az orvostudomány és az egészségügyi ellátás fejlődésével ez a mutató azóta is csak növekszik; a különböző védőoltások és gyógyszerek megjelenése, a javuló higiéniai körülmények, az egyre több helyen elérhető tiszta ivóvíz sok más tényező mellett egyszerre tette lehetővé, hogy drasztikusan csökkenjen a csecsemőhalandóság és az emberek idős korukban is egyre hatékonyabban vegyék fel a harcot a betegségek ellen.

Csakhogy az emberi szervezet nem úgy lett kitalálva, hogy ilyen rövid idő alatt alkalmazkodni tudjon egy ekkora változáshoz, így a hosszabb élet minősége javarészt továbbra is csak az orvosokon és az egyéni egészségtudatosságon múlik. Jól mutatja ezt a születéskor várható egészséges életévek számának statisztikája is, amely szerint például Európában az emberek utolsó 15-20 évét a különböző betegségekkel való küzdelem jellemzi.

A szív- és érrendszeri betegségeken, a cukorbetegségen, az ízületi betegségeken vagy a rák különböző formáin túl a demencia kialakulásának esélye is jelentősen nő az idő múlásával. A demenciával foglalkozó szervezetek adatai szerint ma körülbelül 55 millióan élhetnek az időskori hanyatlás valamilyen formájával világszerte – szakértői becslések szerint Magyarországon 250 ezer ember küzd a demenciával, de ha a róluk gondoskodó hozzátartozókat is beleszámoljuk, egymillió magyart érinthet a probléma. 

További részletek a cikkben.