A humán vagyon és a népességfogyás

Minden kormány felelőssége, hogy a rábízott erőforrásokkal gondosan gazdálkodjék.

A KSH augusztusi jelentése szerint 2017 első nyolc hónapjában megugrott a népességfogyás. Ennek alapvető oka a halálozási adatok romlása volt. Eközben viszont egyre javuló gazdasági adatokat látunk - olvasható az mno.hu-n.

Csökken a munkanélküliség, a harmadik negyedévben már csak 4,1 százalékon állt. A GDP növekedése a második negyedévben 3,2 százalék volt, a július–szeptemberi időszakban 60 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban.

Természetesen nem mindegy, hogy a létrejövő munkahelyek milyenek, mekkora fizikai és idegi terheléssel járnak. De az sem mindegy, hogy a létrejövő GDP-ből mekkora hányad hagyja el az országot a külföldi cégek által hazavitt osztalék és profit formájában. A gazdasági mutatók nagyon fontosak, ám legalább ennyire – ha nem még inkább – fontosak az emberekkel kapcsolatos adatok. Mint például a népességstatisztikák.

Minden kormány felelőssége, hogy a rábízott erőforrásokkal gondosan gazdálkodjék. Az erőforrások között a legértékesebb a humán erőforrás, illetve – még kifejezőbben – a humán vagyon. Ezért vizsgálni kell a halálozások növekedése és ezzel összefüggésben a felgyorsult népességfogyás okait országos és regionális szinten is. Ez legalább olyan fontos, mint annak a vizsgálata, hogy hogyan kell javítani a cégek üzleti környezetét annak érdekében, hogy versenyképesebben működhessenek, és ezzel hozzájáruljanak a foglalkoztatás bővüléséhez, a GDP növeléséhez. A két téma között szoros a kapcsolat. A sikeres, versenyképes vállalkozásokhoz mindenekelőtt munkaerőre, mégpedig egészséges munkaerőre van szükség.
Ha továbbvisszük a gondolatot, egy sikeres ország nem is képzelhető el úgy, hogy közben gyorsuló mértékben fogy a népessége.

...

A rossz népesedési adatok okait érdemes objektív módon feltérképezni. Kevés azt a tipikus magyarázatot adni, hogy a magyarok egészségtelenül étkeznek. Meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló munkahelyek típusát, az azokban végzett munka jellegét (hatását az egészségre és a várható élettartamra), a munkahelyi és társadalmi légkört, a minőségi oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférés lehetőségeit, a környezeti ártalmakat.

További részletek a weboldalon