Azok a digitális fejlesztések is hozzájárultak az OMSZ járvány elleni küzdelméhez, amelyeket az utóbbi időben rohamléptekben tettek meg.
Az elmúlt években olyan lépéseket és intézkedéseket tettünk meg, amelyek a mentőszolgálat megújítása mellett a koronavírus-járványra való felkészülésben is segítettek – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetnek adott interjúban Csató Gábor. Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója elmondta: a pandémia hatására megduplázódott a feladataik száma, a negyedik hullámában pedig ismét fej-fej mellett haladva nő a napi mentések és a koronavírussal kapcsolatos megkeresések száma. Az Év Fiatal Vezetője díjjal kitüntetett főigazgató ezért mindenkit arra kér, hogy a oltások felvételével segítse a mentőszolgálat munkáját.
– Szép feladat elé nézünk – így fogalmazott még 2017-ben, nem sokkal a kinevezése után. Most, a közel két éve tartó koronavírus-járvány ismeretében is ilyen optimista?
– Sok feladatunk volt akkoriban: az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az Országos Mentőszolgálatot olyan pályára állítsuk, ahol a bajtársaim kiszámítható jövőképet, méltóbb munkakörülményeket, illetve valódi anyagi és erkölcsi megbecsülést kapnak. Ugyanakkor, korántsem gondoltam azt, hogy az általam kimondottak után néhány évvel egy világjárvánnyal találjuk szembe magunkat. Az én vezetésem alatt olyan terhelés érte a mentőszolgálatot, amit az ország legnagyobb egészségügyi intézménye az elmúlt száz évben talán csak részleteiben tapasztalt meg. Újonnan kinevezett főigazgatóként az ötödik munkanapomon történt a veronai buszbaleset, később a dunai hajóbaleset, majd 2020 elején a koronavírus is megjelent Magyarországon. Ennek kapcsán büszkén mondhatom: az elmúlt években olyan lépéseket és intézkedéseket tettünk meg, amelyek a mentőszolgálat megújítása mellett a koronavírus-járványra való felkészülésben is segítettek.
– Melyek voltak ezek az intézkedések?
– A lakosság számára az egyik legjobban látható változás a mentőautóparkunk megújítása volt. Az elmúlt években ezer új, korszerű eszközökkel felszerelt mentőautót állítottunk szolgálatba. Ezzel a gépjármű-állományunk átlagéletkora öt év alá csökkent. 2018-ban lecseréltük a mentők munkaruháit is, így a bajtársaim a korábbihoz képest jóval fejlettebb és technológiailag is modernebb öltözéket kaptak, ami egyébként idén ismét megújul.
Az emberi oldal mellett azonban azok a digitális fejlesztések járultak hozzá leginkább a járvány elleni küzdelemhez, amelyeket az utóbbi időben rohamléptekben tettünk meg. Az egyik első digitalizációs lépésként már 2018-ra megszüntettük a papír alapú betegadat-kezelést, így összes működési adatunkkal együtt ezek az információk is digitálisan vannak rögzítve. A digitális működés eredményeként azonban rengeteg adatunk keletkezett, így láthatóvá és mérhetővé váltak a működési jellemzőink is, amelyeket a hatékonyabb munka érdekében egy üzleti intelligencia környezetbe csatornáztunk be. A rendszer lényege, hogy a beépített mesterséges intelligencia segítségével az esetszámainkra és a kapacitásainkra vonatkozóan nemcsak pontos képet, hanem előrejelzést is kaphatunk. Így percre pontosan látjuk azt, hogy mit csinál egy adott mentőegységünk, hány esetünk van, milyen védőfelszerelés-ellátottsággal rendelkezünk, hogyan állnak a kórházi kapacitások, illetve hova tudunk még beteget szállítani. Nem utolsó sorban pedig érdemes megemlíteni a magyar társadalom szélesebb körének szóló Szív City, valamint az ÉletMentő alkalmazásainkat is amelyek, hasznosak és nagy népszerűségnek örvendenek.
További részletek a cikkben.