• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A járványok története rossz hírt tartogat a koronavírusról is

Lapszemle 2020.10.26 Forrás: InfoStart
A járványok története rossz hírt tartogat a koronavírusról is

Szakértők szerint még a vakcina, és a betegség legjobb terápiájának megtalálása sem vezet majd a koronavírus teljes eltörléséhez.

Mindenkit az érdekel, mikor lesz vége a pandémiának: egy közegészségüggyel és betegségekkel foglalkozó történész szerint érdekesebb azt áttekinteni, a korábbi világjárványoknak mi vetett véget, vagy mi szelídítette meg azokat annyira, hogy mára együtt tudjunk élni az érintett betegségekkel - írta az Infostart.

Egyetlen világjárványért felelős betegséget sikerült eddig eltörölnünk, ez pedig a himlő. Nükhet Varlik a Conversationnek írt cikkében leírja, hogy a WHO vezette, a hatvanas-hetvenes években szervezett tömeges oltási kampányok a nyolcvanas évekre teljesen eltüntették a kórt. Erre viszont sem azelőtt, sem azóta nem volt példa egyetlen betegség esetében sem.

Az emberiséggel egyidős malária két éve 405 ezer ember halálát követelte. A tuberkolózis, a lepra és a kanyaró is több ezer éve ismert betegségek, egyikre sincsen gyógyír, holott a tudósok hatalmas erőfeszítéseket tesznek arra, hogy megtalálják azt. És akkor a HIV-et, az ebolát, az influenzát és a különböző koronavírusokat, köztük a most taroló SARS-CoV-2-t nem is említettük.

Az új koronavírussal kapcsolatosan először abban reménykedtünk, majd a meleg időjárás kifullasztja lendületét, később a nyájimmunitás teóriája kapott hangot – mára már bizonyított, hogy egyik sem jelent megoldást. Valamelyest javítani a helyzeten csak a járvány terjedését kontrolláló és gátoló intézkedések, mint a szigorú tesztelés és kontaktkutatás, valamint a távolságtartás és a maszkviselés tudtak. A pandémia kiterjedését tekintve azonban biztos, hogy ennyi nem elég annak megállításához. A vakcinát várja most mindenki, de szakértők szerint még ez, és a betegség legjobb terápiájának megtalálása sem vezet majd a koronavírus teljes eltörléséhez. Valószínűbb, hogy velünk maradva időről időre helyi kitöréseket produkál, akárcsak a szezonális influenza.

Hogy a fertőző betegségek valós kockázata mekkora napjainkban, azt a következő adat mutatja meg: a halálozások egyharmadáért felelnek évente, főként a fejlődő országokban.Továbbiak a cikkben