A kamudoktorokon túl - így működhet a távgyógyítás

Erre utal legalábbis a félelem az informatikai eszközök orvosi (táv)alkalmazásától, a telemedicinától – ami nemcsak a páciensek, hanem a doktorok oldaláról is jelen van. Pedig a jövő egyértelműen a telemedicina irányába mutat, főleg egy olyan országban, ahol a gyógyításra szánt erőforrások szűkösek, a betegek száma pedig egyenes arányban nő az orvoshiány mértékével - írja a hvg.hu.

Észak-Európában például a lakott területek közötti nagy távolságok miatt hívják segítségül, több órányi utazást spórolva, de ott is jól alkalmazható, ahol az orvos-beteg kapcsolatokra fordított időt és általában a gyógyításra szánt erőforrásokat kívánják racionálisabban kezelni. Ilyen értelemben tehát a magyarországi telemedicina fejlesztése igencsak fontos. 2050-re ugyanis az aktív és inaktív népesség aránya várhatóan kettő az egyhez alakul majd, amely, ha a jelenlegi orvoshiány megmarad, egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre.

Itt mindjárt érdemes leszögezni, hogy az orvosok és a kutatók is elismerik: a telemedicina nem helyettesíti a gyógyítást és az orvos-beteg találkozások jókora részét. De vannak olyan területek és helyzetek, amikor ezekre a találkozásokra semmi szükség nincsen: a bőrgyógyászatban például a leletek 70-75 százalékánál a szakorvos kép alapján meg tudja mondani, hogy van-e teendő az adott elváltozással, esetleg elváltozásról van-e szó egyáltalán, vagy sem. A lelet pedig ebben az esetben akár egy a páciens által otthon készített fotó is lehet.

Erről is szó volt a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) legutóbb rendezett konferencián, amit az intézmény és partnerei által 28 hónapon át, közel 900 millió forintos költségvetéssel végigvitt k+f projekt apropóján tartottak a dél-alföldi városban.

Részletek a hvg.hu cikkében