A kémikus, akinek a Simpson család jósolta meg a Nobel-díját

A Simpson család egy 2010-es epizódjában a Nobel-díj átadását nézik a tévében, és közben Nobel-bingóként találgatják, ki az esélyes az elismerésre. A bingókártyán ott van Bernard L. Feringa holland kémikus neve is, aki végül 2016-ban két társával megosztva tényleg megkapta a kémiai Nobel-díjat a molekuláris gépek tervezéséért és szintéziséért - írja a telex.hu.

„Kutatgattam, tanítgattam, nem is gondoltam a Nobel-díjra – mondta Feringa, amikor megkérdezték tőle, hogy számított-e az elismerésre. – Aztán egyszer felhívott egy kolléga az Illinois-i Egyetemről, hogy benne vagyok a tévében. A Simpson családban. Az Egyesült Államokban, főműsoridőben, a Simpson család megjövendölte a Nobel-díjamat, ennél nagyobb megtiszteltetés nem érheti az embert.” A sorozatnak egyébként William Moerner esetében is igaza volt: ő két évvel Feringa előtt, 2014-ben nyerte el a díjat.

A Nobel-díjas Feringa most Budapesten járt, először a Budapesti Műszaki Egyetemen egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt, majd az ELTE Természettudományi Karán tartott előadást. A Műszaki Egyetemen egyébként egy héten belül ő már a második Nobel-díjas, a múlt héten Krausz Ferenccel beszélgethettünk a legújabb kutatásairól.

...

Sokat inspirálódom az anyatermészetből – mondta Bernard L. Feringa a sajtónak. – Rengeteg ihletet nyerek abból, hogyan mozognak az izmaink, hogyan működik a látás, milyen dinamikus funkcionális mozgások vannak a természetben. Mi teszi lehetővé, hogy tudjunk menni, lóbálni a karjainkat, hogyan szállít el a szervezet egyes vegyületeket? A testünknek apró gépek adják az üzemanyagot. Ezek a kicsi forgó motorok, az ATP-ázok néhány nanométeresek, a nap 24 órájában olyan üzemanyagot gyártanak, ami aztán energiával látja el a szervezetet.

Ez az üzemanyag teszi ki a testtömegünk felét. Így működik a biológia: az emberi testtömeg fele mindennap újrahasznosodik az apró gépek által. Számomra ez lenyűgöző. Itt vannak ezek a kis gépek, amik ilyen komplex feladatokat látnak el. És ez az egyik legnagyobb kihívás is az emberiség jövőjében: hogyan hasznosítsuk újra a megtermelt anyagokat? A műanyagot, az okostelefont, a különböző fémeket. Még nem vagyunk hozzá elég okosak. A testünk meg közben újrahasznosítja a testsúlyunk felét. Meg kell tanulnunk, hogyan csinálja.”

További részletek a cikkben.