• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

A kemoterápia elérte a határait, jön az immunterápia

Lapszemle 2019.01.04 Forrás: 24.hu
A kemoterápia elérte a határait, jön az immunterápia

Az idei orvosi Nobel-díjat is egy immunológiai onkoterápiában áttörést hozó kutatásért adták.

A kemoterápia elérte a határait, nem fejlődik tovább. Az immunterápia segítségével viszont fel lehet számolni a daganatot. Tavaly korszakalkotó felfedezések születtek e téren. Tímár József rákkutató, a Semmelweis Egyetem tanára válaszol a 24.hu kérdéseikre.

Sokan úgy tartják, hogy a rák nagyrészt örökletes betegség, valamiféle genetikai fátum.

Pedig csupán tíz, legfeljebb tizenöt százalékban okolható érte az öröklődés. És olyankor sem a rákot örököljük, legfeljebb azt a hajlamot, hogy milyen típusú genetikai hibák halmozódhatnak, vagyis a rendszer melyik eleme sérülékeny.

De a rák végül is genetikai eredetű, nem?

Igen, amennyiben génhibák miatt jön létre, ám ezeket a hibákat az életünk során szerezzük. A folyamat elkezdődhet akár az anyaméhben is, hiszen a magzat az édesanyja életmódját éli.

Rendszeresen hallunk arról, hogy karnyújtásra vagyunk a rákot végleg legyőző csodaszertől. Tényleg?

A rák kezelésében vannak sikertörténetek és sikertelenségtörténetek. Az emlőrák kezelése sikertörténet. A prosztata is, az esetek nagy részében. A tüdőrák vagy a korábban kezelhetetlennek hitt melanoma (pigmentált bőrdaganat, bőrrák) kezelésében is óriási fejlődés történt. De például a hasnyálmirigyrák még mindig óriási probléma, e téren sem a sebészet, sem a kemoterápia nem tudott előrelépést hozni.

Viszont új szemlélet terjed, miszerint nem az a jó módszer, ha műtéti úton eltávolítják a daganatot és kemoterápiát adnak, hanem ha abban segítik a beteget, hogy együtt éljen a tumorral.

A korai műtéti eltávolítás kemoterápiával kombinálva még mindig a leghatékonyabb, de a betegségek genetikai tulajdonságaira alapozott, úgynevezett célzott gyógyszeres terápia valóban egy másik, ígéretes irány. A különböző daganatokban különböző mértékű genetikai eltérések vagy – nevezzük így – hibák találhatók, és némely ilyen eltérést nagyon jó gyógyszerterápiás célpontként lehet használni. A célzott gyógyszerek csak a mutáns sejtet pusztítják, a daganatot nem engedik növekedni. Ehhez képest a kemoterápia elefánt a porcelánboltban.

Nem lehet, hogy az egész kemoterápiát el kéne engedni lassan? 

Az még korai lenne.Ma már többféle kemoterápiát kombinálnak, hogy kisebb eséllyel alakuljon ki a daganat rezisztenciája, ugyanis a ráksejtek populációja képes megtanulni az ellenállást a kemóval szemben. Az tény, hogy kemoterápia elérte a lehetséges hatékonysága csúcsát. Ez a kezelés a jelenleginél jobb már nemigen lesz. Egyelőre nincs szó arról, hogy be kell szüntetni, de meg kell próbálni intelligensebben használni, mondjuk csak azoknak adni, akiknek szükséges.

A Stanford Egyetem kutatói a „felébresztett immunrendszer” segítségével rövid idő alatt alatt eltüntették a daganatos sejteket egerekből, és még idén megkezdődnek a humán kísérletek. Az idei orvosi Nobel-díjat is egy immunológiai onkoterápiában áttörést hozó kutatásért adták.  Új korszak kezdődik a rákgyógyításban?

Az immunterápia Pandora-szelencéje néhány éve már kinyílt. Azt pedig rég tudjuk, hogy immunrendszernek van daganatpusztító képessége, hiszen ha jól működik, a szervezetünkben folyamatosan keletkező hibás sejteket ki tudja iktatni, mielőtt szaporodni kezdenek és daganat lesz belőlük. Fontos tudni, hogy az immunrendszernek két ága van, az egyik a velünk született, a másik a tanult vagy szerzett immunitás, és mindkettő rendelkezik a ráksejteket kiiktató képességgel. Csak ahhoz, hogy ezt jól használhassuk, pontosan kéne tudnunk, hogy miként képes a rendszer a daganatsejteket elpusztítani, illetve, hogy amikor nem képes, annak mi az oka.

Nem tudjuk?

Sokat tudunk, egyre többet, de még mindig nem eleget.

Pontosan mire jöttek rá a Stanford Egyetem kutatói?erről is olvashat a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink