A kényszergyógykezelés néha rosszabb, mint a börtön a szakértő szerint

A Miskolci Járásbíróság a múlt héten elrendelte annak a férfinak a kényszergyógykezelését, aki június 11-én délelőtt Miskolcon az egyik áruház parkolójában kalapáccsal bántalmazta idősebb ismerősét, majd autójával többször elütötte áldozatát, aki a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A hír kapcsán dr. Vaszily Mária ideg- és elmegyógyász főorvos, igazságügyi elmeorvos szakértő beavatta a boon.hu-t a kényszergyógykezelés részleteibe.

A szakértő ismertette, hogy a kényszergyógykezelés egy speciális pszichiátriai kezelés, amelyet bíróság rendelhet el döntően életellenes cselekmények elkövetői számára. A hatóság azt kérdezi a szakértőtől, hogy az illető rendelkezik-e a kóros elmeállapot valamilyen formájával, így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, személyiségzavarban vagy tudatzavarban szenved-e.

Büntetőügyekben mindig két szakértőnek kell eljárnia. Az egyik szakértő mindig a hatóság által kirendelt igazságügyi elmeorvos-szakértő, aki megválaszthatja társát, és aki lehet általános igazságügyi orvos-szakértő is. Sajnos vármegyénkben nagyon kevés mind az igazságügyi elmeorvos-, mind az általános orvos szakértő – ismerteti a szakmai körülményeket dr. Vaszily Mária. A szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az igazságügyi szakértésben a klasszikus pszichiátriai kórisméket használják, nem a BNO kódnak megfelelő osztályozást. A BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódok finanszírozási célokat szolgálnak a pszichiátriai betegellátásban, melyek alapján az orvosok a megfelelő gyógyszereket írhatják a betegeknek.

A főorvosnő pályafutása során volt már példa rá, hogy megpróbálták szimulálni a kóros elmeállapot valamelyik formáját. Egy gyakorlott szakértő azonban „átlát a szitán”, nem lehet félrevezetni, mondta. Ha az első körben a szakértők azt állapítják meg, hogy az egyén nem szenved elmebetegségben, a bíróság – az ügyész vagy védőügyvéd, vagy akár a szakértő kérésére – elrendelheti másik szakértő felkérését véleményadásra, és ha a vélemények nem egyeznek, úgynevezett ütköztetésre kerül sor a két szakértő-páros között.

Továbbiak a teljes cikkben