A képzetteknek jó a gyed extra

Sok minden kell még ahhoz, hogy a női foglalkoztatás és a gyermekvállalás ösztönzését egyaránt megcélzó gyed-extra beváltsa a hozzá fűzött reményeket. Különösen, hogy munkajogászok arra figyelmeztetnek: az új Munkatörvénykönyve a munkába visszatérőknek csak korlátozott felmondási védelmet biztosít. Tíz-húszezer kisgyermekes anya is munkába áll majd a gyed-extrának nevezett intézkedéscsomag nyomán – legalábbis a kormány reményei szerint. Lenne is hová fejlődni: a 6 év alatti gyerekeket nevelő anyák 36%-os magyarországi foglalkoztatottsági mutatója a legalacsonyabb az Európai Unióban – írja a Világgazdaság – online.

A tervek szerint ezt legalább 40%-ra kellene feltornázni, úgy, hogy közben a gyermekszám se csökkenjen. Sőt, megfordítja az eddigi tendenciákat, amelyek a KSH legújabb éves statisztikája szerint is egyértelműen negatívak: 2013-ban 88 700 gyermek született, 1,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az ez év elején bevezetett intézkedések hatékonyságát korai lenne megítélni, hiszen még csak egy hónap adatai állnak rendelkezésre. E szerint mintegy ezer ember igényelte a gyed folyósítása melletti munkavégzés lehetőségét, és csaknem százan a több ellátás egyidejű folyósítását. Mivel a gyed extra visszamenőleg is érvényes, vagyis azok az anyák is újra igénybe vehetik a gyed-et, akik már korábban visszamentek dolgozni, nem tudni, mennyi a valóban új munkavállaló. Abban ugyanakkor többen is egyetértenek, hogy önmagában ez a lépés kevés, bármily előremutató is. Nagy Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar PhD-hallgatója a Munkaügyi Szemle januári számában írt tanulmányában többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg a nyugat-európai és az amerikai anyák a „korai munkavállalás" alatt azt értik, ha gyermekük egy éves kora előtt visszamennek dolgozni, addig a magyar édesanyák többsége számára a 3 éven belüli munkavállalás még mindig tabunak számít.

A KSH 2008-as adatai szerint az anyák átlagban 4,7 évig maradnak otthon gyermekükkel. Ennek nem csak a még mindig igen konzervatívnak számító családi szerepfelfogás, de az is magyaráz, hogy a családok nem kis része számára az anyasági támogatások jelentik az egyetlen bevételi forrást. Várhatóan nem is ők, hanem a magasan kvalifikált, speciálisabb munkakörökben alkalmazott, és/vagy nagyobb munkatapasztalattal rendelkező anyák lesznek azok, akik igénybe veszik majd a munka melletti gyedet, mert ők azok, akiknek jelentősen csökken a jövedelmük, és akiket nem tudnak könnyen pótolni a munkáltatók – véli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Dávid Ferenc szerint ugyanakkor minden szempontból jó üzenet a kismamák foglalkoztatását ösztönző foglalkoztatáspolitika, amely talán hozzájárul annak a rossz munkaügyi gyakorlatnak a fokozatos felszámolásában, amely egyértelmű teherként tekint a gyerekes nőkre.

Ebben ugyanakkor nem segít, hogy a Munka törvénykönyve 2012-es módosítása a munkaviszony megszüntetése tekintetében a korábbinál nehezebb helyzetbe hozta a kisgyermekeseket – figyelmeztet Kéri Ádám, a Liga Szakszervezetek munkajogásza.