A kiváló tudós aztán tudja, miről beszél

A politikusok világszerte rádöbbennek, ezek kezelése mekkora gazdasági és nem utolsósorban családi terhet jelent. Minap megállapodás született nálunk is: 12 milliárd forintos kormányzati támogatással Nemzeti Agykutatási Program indul. Dr. Freund Tamás nemzetközi hírű agykutatóval a Szabad Föld – online arról beszélgett: honnan és mekkora veszély is leselkedik ránk.

– Valóban az agybetegek kezelése emészti fel a legtöbb pénzt?!
– Igen, nem kétséges. Az Európai Unióban 2010-ben 798 milliárd euróba került. Miközben az agybetegségek után következő öt legdrágább – a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák, a diabétesz, a krónikus tüdőbetegségek és a reumatoid artritisz – együtt vitt el úgy 500 milliárd eurót.

– Ha tippelnem kellett volna, a rákot mondtam volna a legköltségesebbnek, a méregdrága kutatások és a folyton megújuló terápiák, gyógyszerek miatt.
– Attól olyan drágák az agybetegségek, hogy hosszú ideig együtt lehet élni velük. Ha belegondol: míg egy szívinfarktusos vagy rákos beteg hamar meghal, addig egy autizmussal született gyerek vagy egy skizofrén egy teljes életet leélhet gyógyszerekkel, s közben nemcsak ő nem dolgozik, hanem gyakran egy őt ápoló családtagot is kivon a munkavégzésből. És a számok rohamosan nőni fognak!

– Miért látja ilyen sötétnek a jövőt?
– Vegyük például az átlagéletkor növekedését: dicséretes célkitűzés, de ez azzal jár, hogy automatikusan nő az Alzheimer-kóros és egyéb időskori elbutulásos esetek száma. Ma már biztosan tudjuk, hogy minden ember agya Alzheimer-kórra van „elrendelve", csak nem érjük meg mindannyian. Ha 120 évig élnénk, garantáltan mindenki ebben szenvedne. Vajon mi értelme életünk utolsó negyedének, ha nem vagyunk saját létezésünk tudatában, nem ismerjük fel a családtagjainkat sem, csak terhet jelentünk nekik és a társadalomnak?! Szeretne ilyen áron tovább élni?! ...