Logikus, hogy elsősorban a fiatalok vándoroltak el az országból, akiknek egy része aztán külföldön alapít családot, sőt akár le is telepednek.
Évről évre több ezer magyar gyermek születhet külföldön magyar szülőktől – derül ki a KSH és az Eurostat adatainak összehasonlításából, írja a Portfolio. Részben ennek köszönhető, hogy a termékenységi arányszám itthon évek óta nem tud emelkedni, a külföldön élő magyarokkal együtt magasabb lehetne ez a szám, vagyis jobb lehetne a magyar demográfiai helyzet. Ez persze nem is csoda, hiszen logikus, hogy elsősorban a fiatalok vándoroltak el az országból, akiknek egy része aztán külföldön alapít családot, sőt akár le is telepednek. Az viszont talán már meglepőbb, hogy az elsősorban munkavállalási, tanulási célből külföldre költözők gyerekvállalási kedve magasabb, mint az itthon maradóké.
Németországban például a helyi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint 2018-ban 1860 magyar gyermek született, ami minden korábbinál magasabb. Ebben persze nem csak a magyar lakcímmel rendelkezők gyermekei vannak benne, vagyis a valóságban a két statisztika között mutatkozó 3000-es különbségnél magasabb lehet az évente külföldön születő magyarok száma.
A kivándorlás nem csak magyar probléma, a legtöbb kelet-közép-európai EU-tagállam hasonló mértékben küzd vele. Éppen ezért máshol is elindult a gondolkodás arról, hogyan lehetne tompítani az elvándorlást és hazacsábítani a fiatalokat. Ebben sokat segíthet az elmúlt évek intenzív béremelkedése az egész régióban, de a lengyelek és a horvátok például célzott adócsökkentéssel próbálkoznak, 26, illetve 25 év alatt a személyi jövedelemadó érezhető mérsékléséről döntöttek.