A klinikai vizsgálatoknak csak töredéke eredményes

Mi az oka, hogy a klinikai vizsgálatoknak mindössze 10-15 százaléka sikeres? A PLOS Biology tanulmánya az intézményi etikai bizottságoknak az engedélyeztetés céljából benyújtott, kutatást ismertető anyagok minőségének áttekintésével részleges válasszal szolgál - írta a pharmaonline.hu.

Több mint száz, az engedélyeztetés céljából az intézményi etikai bizottságoknak benyújtott, úgynevezett vizsgáló részére összeállított ismertető anyag áttekintése nyomán egy munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a klinikai vizsgálatok engedélyezését végző döntéshozók nem kapják meg a szükséges információkat, és nem tudják érdemben megítélni, hogy a preklinikai vizsgálatok olyan minőségűek voltak-e, illetve olyan hatékonysági eredménnyel zárultak-e, ami alapján engedélyezhető egy-egy klinikai vizsgálat.

Meglepő, hogy az IRB-k és a szabályozó hatóságok elfogadják a jelenlegi helyzetet, és nem tesznek semmit annak megváltoztatása érdekében. Bár valamennyi vizsgált IB Németországból származik, a szituáció hasonló lehet egész Európában és az Egyesült Államokban is, továbbá az eredmények segítenek megmagyarázni, mi az oka annak, hogy az állatkísérletek igen sok eredménye nem igazolódik a humán vizsgálatokban.

Összességében a klinikai vizsgálatok kevesebb mint 10-15%-a eredményes; a Biostatistics című szaklap idén januári cikke szerint ez az alacsony sikerességi arány leginkább az onkológiai szerfejlesztéshez kapcsolódó igen rossz siker-valószínűség adja. A sikeresség szempontjából megvizsgált 41 040 molekuláris útvonal közül 17 368 volt az onkológia területén, és ezek közül csak 3,4% bizonyult sikeresnek. Az onkológián kívüli szerfejlesztések 20,9%-a sikeres. Strech hangsúlyozza: a sikerráta növelése érdekében alapvető volna a preklinikai vizsgálatok tervezésének, végzésének és publikálásának jelentős mértékű javítása.