A konzorciumi forma lesz népszerű a praxisközösségeknél

A szoros praxisközösségek esetében a leggyakrabban a konzorciumi formát fogják az alapellátásban dolgozó praxisok választani, mert ahhoz nem szükséges vállalkozói formát váltani a csatlakozó háziorvosoknak, házi gyermekorvosoknak és fogorvosoknak – mondta Végvári Tamás, az Országos Kórházi Főigazgatóság Alapellátás-fejlesztési Igazgatóság Praxiskoordinációs és Nyilvántartási Főosztályának vezetője a Háziorvosok Online Szervezetének webináriumán, melyről a vg.hu tudósított. A praxisközösségekről szóló kormányrendelet szerint egyébként egyesült és integrált formát is választhatnak az alapellátó orvosok.

Az alapellátás átalakításával kapcsolatban joggal érezték a háziorvosok, hogy az utóbbi években elengedte a kezüket a rendszer – jelentette ki ugyanitt Takács Péter, a kórházi főigazgatóság alapellátási főigazgató-helyettese. A problémákat érzékeltetve kiemelte, hogy a kollégák elégedetlenek voltak a bérükkel jelentős lemaradásuk miatt az Európai Unióban dolgozó többi háziorvostól is.

A magyar egészségügyi dolgozók bére a németországiakénak a felét-egyharmadát sem érte el, de a mostani emelés jelentős lépés, hiszen csaknem 300 milliárd forint érkezik 2021-ben az Egészségbiztosítási Alapba.

A praxisközösségi működési formával kapcsolatban Takács Péter megjegyezte, a lakosságközeli ellátást szeretnék erősíteni, mert a magyar ellátási rendszer kórházközpontú, hospitalizált.

Az ügyeleti rendszer átalakításáról elhangzott, hogy paradox módon azok a szolgálatok kapják a magasabb finanszírozást, ahol kevesebb a teendő. A jövőben járási szintre helyeznék az ügyeleti és sürgősségi funkciókat. Takács Péter példaként említette, hogy Szombathely és Zirc környékén is van egy-egy jól működő rendszer, amely mintaként szolgálhat. Olyan egységes ügyeleti és sürgősségi rendszer kialakításában gondolkoznak, amelyet az Országos Mentőszolgálat működtetne, és járási szinten szerveződne, ez pedig minőségi ugrás lenne.