• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A kórházak felújítását ösztönöznék

Lapszemle Forrás: Magyar Idők

Presztízsberuházás helyett a meglévő intézményeket korszerűsítenék, de a kormány dönt.

A fővárosi kórházak háromnegyede 1980 előtt, majdnem harmada pedig még az 1800-as években épült, miközben Nyugat-Európában egyre jellemzőbb, hogy húsz-harminc évenként új épületbe költöztetik a kórházakat. Egyrészt mert elavul az orvostechnológia, másrészt mert az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktérim-törzsek úgy megtelepednek az intézményekben, hogy néha nincs más megoldás a kiirtásukra. Az elmúlt években, az országban 440 milliárd forint jutott egészségügyi beruházásokra, ennek azonban alig 13 százalékát használhatták fel a központi régióban. Az épületek rendkívüli módon elavultak, ezért inkább azok átalakítását, felújítását, semmint egyetlen új kórház felépítését javasolja a szaktárca - írta a Magyar Idők.

– Extrém magasak az üzemeltetési többletköltségek a fővárosban – magyarázta Cserháti Péter miniszteri biztos, hozzátéve: összesen 4,3 millió beteg tartozik az itteni kórházakhoz, ezekben csak tavaly 612 ezren feküdtek, és 16 százalékuk nem fővárosi vagy Pest megyei lakos volt. Budapest egészségügyi ellátórendszere nemcsak elavult, de rendkívül szétszabdalt is, míg vidéken jellemzően az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK), vagy az egyetemekhez tartoznak a kórházak, itt hat fenntartónak kell(ene) egységes ellátást szerveznie, beleértve a honvédséget, az egyházakat és akár a magáncégeket is.

Csak az ÁEEK-hez 33 intézmény tartozik a fővárosban, 61 telephelyen 395 épületben.

– A túlterhelt intézmények és a munkaerőhiány miatt az is napi szintű probléma, hogy a kijelölt sürgősségi ellátóhelyek sem tudnak betegeket felvenni – mondta Cserháti Péter, hozzátéve: míg országosan az orvos- és nővérállások 4-4 százaléka betöltetlen, a fővárosban a doktoroknál ennél másfélszer, az ápolóknál négyszer rosszabb a helyzet.

Mindezek miatt, bár Cserháti Péter és csapata kidolgozott egy javaslatot az elképzelt vadonatúj kórházzal kapcsolatosan is, szerintük szakmai, pénzügyi és politikai szempontból is megfontolandó, hogy inkább a már meglévő kórházakat újítsák fel, alakítsák át úgy, hogy azok megfeleljenek a XXI. századi elvárásoknak. Az egy budai és két pesti sürgősségi centrum köré tervezett új fővárosi kórházstruktúra 140-150 milliárd forintból kihozható, szemben az új kórház felépítésénél kalkulált 200 milliárddal.

A végső szót a kérdésben a kormány fogja kimondani, várhatóan már a héten. A sietség mindenesetre indokolt, hiszen a költségvetés már a parlament előtt fekszik, abban pedig egyelőre csupán egy csaknem 4 milliárd forintos tétel szerepel az új kórház építkezésének előkészítésére.