A kórházigazgatókat is kényszernyugdíjazzák

Tavaly a bírósági szervezet szinte teljes vezérkara, most pedig a Magyar Kórházszövetség adott ki kétségbeesett állásfoglalást az Orbán-kormány diszkriminatív, egyes szakmákat, esetenként pedig bizonyos vezetői csoportokat célzó munkaviszony-korlátozása miatt. A közszférában általánosan alkalmazni tervezett - most a 62. életévet betöltött kórházigazgatókat eltávolító - kormányzati szándék nyilvánvalóan ellentétes az alaptörvénnyel és a nemzetközi normákkal – olvasható a Népszava – online oldalán.

Antihumánusnak és méltánytalannak tartja a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) az Orbán-kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) eljárását, mellyel a közszférában bevezetni tervezett nyugdíj-kötelezettségre hivatkozva kihúzták a nyertes pályázók közül azokat a kórházi főigazgatókat, akik már betöltötték 62. életévüket. Az MKSZ leszögezte: "ilyen horderejű változtatások közepette a vezetői állások teljes körű pályáztatását indokolatlannak, ugyanakkor kockázatosnak tartjuk". Akár ágazati, akár intézményi szinten a vezetőváltás "most több negatív következménnyel járna, miközben pozitív eredménnyel nem kecsegtet, ezért felesleges, a rendszer bizonytalanságát fokozza" – vélekedtek. Ezt az aggodalmukat visszatükröződni látják abban, hogy a meghirdetett 35 kórházi főigazgatói pályázat mintegy egyharmada eredménytelenül zárult, és ez szerintük biztosan negatív hatással lesz az érintett intézményekben az átmeneti időszak betegellátására.

Mint írták: a Magyar Kórházszövetség ismerve az ágazat súlyos helyzetét, együttműködve irányítóival segítette az egészségügy átalakítását. Ebben a helyzetben több tapasztalt, életművével közbizalmat kiérdemelt vezető került azáltal megalázó helyzetbe, hogy a pályázatot jóhiszeműen "végigharcolta", majd arról értesült, hogy életkori határképzés miatt ezt hiábavalóan tette. Ez a szerintük antihumánus és méltánytalan eljárás csak akkor nem lenne diszkriminatív a kórházigazgatókkal szemben, "ha ez mostantól a teljes közszféra hasonló vezetői beosztású munkavállalóira egyetemesen érvényes. Ugyanakkor jelezni kívánjuk, hogy amennyiben ez az elv minden egészségügyi munkavállalóra egyöntetűen alkalmazásra kerül, ez az ellátórendszer azonnali működésképtelenségét idézheti elő".

"Az MKSZ és a kórházi főigazgatók mindeddig konstruktív együttműködést tanúsítottak az egészségügyi kormányzat szerkezet-, illetve ellátás-szervezési átalakítását célzó programjához és az ezt szolgáló rendkívül aggályos törvényi változtatásokhoz. Nélkülük az ágazat-átalakítás megkezdett és elindított folyamata, a minimumfeltétel törvény, a béremelési, bérkorrekciós változtatások, a hálapénzre vonatkozó jogszabályok és az EU-s munkaidő direktíva betartását is célzó munkaidőre vonatkozó szabályozások végrehajthatatlanok" – írták, hozzátéve azt is, a szövetség az eljárás miatt kénytelen tisztújítást tartani és rendkívüli közgyűlést összehívni.

Mint ismert: az Emmi a megyei és a fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézmények főigazgatói posztjára kiírt pályázatok eredményét a múlt hét közepén hozta nyilvánosságra. Bár a hónapokkal ezelőtt közzétett kiírásban nem szerepelt korhatár, kihúzták a nyertesek közül a 62 éves vagy annál idősebb pályázókat. Ahol jónak látták, másik pályázót hoztak ki győztesként, a meghirdetett álláshelyek egyharmadánál azonban - azaz a 35-ből 11 esetben - érvénytelenítették a pályázato. A főigazgatókat nem értesítették még, ám - mint arról a Népszabadság beszámolt - az MKSZ hétfői ülésén váratlanul megjelent Szócska Mikós; az egészségügyi államtitkár két jogász társaságában magyarázta el a szövetség elnökségének, miért is nem éri meg a kizárt pályázóknak jogorvoslatot keresni. Pedig nagy eséllyel mégis csak megérné, ha nem is itthon, a strasbourgi emberi jogi bíróságon biztosan.

Ismert, legkésőbb ez év végén mindazoknak a bíráknak megszűnik a szolgálati jogviszonya, akik betöltötték vagy 2012-ben töltik be 62. életévüket. A korcsoport és foglalkozás szerint is megkülönböztetett bírák közül 105-en, valamint önállóan mintegy 40-en a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak, s nagy eséllyel tartanak számot a kártérítésre. Ráadásul a kényszernyugdíjazás az Európai Bizottságnál is kiverte a biztosítékot, így jelenleg kötelezettségszegési eljárás folyik hazánk ellen, amelynek harmadik szakaszában a jogszabályokat már a luxemburgi Európai Unió Bírósága vizsgálja.