• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

A kórháznak lélektanilag templom funkciója is van

Lapszemle 2019.05.27 Forrás: magyarnemzet.hu
A kórháznak lélektanilag templom funkciója is van

Maga az ember is egy kapcsolat eredménye. Érett embernek lélektanilag azt tekintjük, aki nem csak önmagáért él.

Süle Ferenc pszichiáter több mint hatvan év lélekgyógyászati munka tapasztalatai alapján, öt gyerek apjaként állítja: számos lélektani érték éppen a gyermeken keresztül jelenik meg a családban. Hogyan járul hozzá a szülő személyiségének fejlődéséhez, éréséhez, sőt lelki sérüléseinek gyógyulásához a gyerek? - tette fel a kérdést a szakembernek a Magyar Nemzet.

Bár Dunát lehetne rekeszteni a nevelési szakkönyvekkel, amelyekből megtudhatjuk, hogy a gyerek személyiségének alapja a családban formálódik, de arról kevesebbet hallani, hogyan hat a gyermek a szülőre…

– Több mint hatvan év lélekgyógyászati munka tapasztalatai alapján, öt gyerek apjaként jutottam arra, hogy számos lélektani érték éppen a gyermeken keresztül jelenik meg a szülők életében. A gyermekáldás hét útja címmel összefoglaltam a Magyar Szemlében, hogyan járul hozzá a felnőtt lélektani fejlődéséhez, éréséhez, sőt lelki sérüléseinek gyógyulásához a szülői szerep. Ezen túl látni kell, hogy a gyermeknek önmagában is energetizáló hatása van a környezetére. Amikor az afrikai népességrobbanás okait kutatjuk, tudomásul kell vennünk, hogy a sok gyerek öntudatlanul is életerőt ad a szülőnek a nyomor, a háború, a betegség leküzdésére. Mert van miért küzdeni, van kiért élni.

Európában épp a fordítottját látjuk.

– Attól is függ, áldássá válik-e gyermek, hogy az anya és az apa hogyan viszonyul hozzá, mennyire érti, tudja-e szeretni, mit tudatosít a közöttük kialakuló kölcsönhatásokból. Rendszerint messze nem értünk eleget a köztünk zajló történésekből. Ha pedig nem értjük, akkor a gyerek könnyen teherré válik. Pedig léte új, mély, lelki, szellemi erőforrásokat nyithatna meg a család életében. Ha elutasítjuk a felőle érkező hatásokat, egyben a saját lelkünk archaikus részét is elvetjük. Döbbenetes, hogy azokban a szubkultúrákban, ahol kevés a gyermek, ott az életképesség csökkenése és a lelki torzulás számos jele tapasztalható: növekszik a bűnözés, a balesetek és a pszichiátriai megbetegedések száma, idővel gazdasági visszaesés is bekövetkezik. Ahol a gyermekszeretet és a családi élet jelentősége gyengül, ott az életerő, a megújulási képesség is csökken. Ezért nem orvosolható egy csapásra kívülről, például bevándorlással ez a probléma.

Mi történik a szülő-gyerek kapcsolatban, amikor természetes módon jelen van a figyelem, a másikkal való együttérzés?

– A gyerek megértése az emberi lét testi, lelki és szellemi kibontakozásának megértése. A nevelés több problémája a szülő számára sok esetben érzelmi rejtély, megfejtendő lélektani feladat, amelyet ha megold, azzal a saját személyiségét fejleszti. Mindannyian voltunk gyerekek. Ez bennünk él, és lényeges, hogy mit teszünk ezzel a belső gyermekkel. Néha azt tapasztaljuk, hogy viselkedésünkben, főleg bensőséges kapcsolatainkban vagy indulattelített helyzetekben visszacsúszunk saját gyerekkorunk élménymintáiba. Sokszoros lélekgyógyászati tapasztalat, hogy a szülőnek azon a ponton találhatók a konfliktusai gyermekével, ahol a saját gyerekkori elakadásai vannak. Ez arra készteti a felnőttet, hogy a saját megfelelő korú személyiségrétegéhez való viszonyulásával újra szembesüljön. A gyermek tehát azért valós áldás, a szülők lelki, szellemi fejlődésének egyik természetes motorja, mert a szeretetkapcsolaton keresztül a felnőtt lehetőséget kap arra, hogy újraélje – mégpedig kijavító, helyrehozó módon – fejlődésének folyamatát. A múltunkat ugyan nem tudjuk megváltoztatni, de a hozzá való viszonyulásunkat igen. Ezért tud a gyerekkel való természetes szeretetkapcsolat úgy hatni, mint a pszichoterápia.

A családon keresztül már jó ideje a különböző emberképekről is beszélgetünk. Hogyan látja a keresztény életszemlélet, a vallás és a pszichológia viszonyát?

– Óriási előnyök származhatnak az együttműködésből. A rendszerváltozás után égető szükségként jelentkezett, hogy miközben a lakosság nagyobb része vallásosnak mondta magát, hiányzott a valláslélektani oktatás a pszichiáter-, illetve pszichológusképzésben. A teológiai akadémiákon viszont nem volt pszichopatológiai és pszichoterápiás képzés, pedig arra – mint az egyre többek számára már nyilvánvaló – a lelkészeknek igen nagy szükségük lenne. Így a lélekgyógyászati ellátásban űr keletkezett, amelybe kellő képzettség nélküli ellátók törtek be. Technikai civilizációnk fejlődése az információáramlás és a mobilitás növelésével az eszmei, világnézeti hatások zűrzavarát hozta létre. Mára ott tartunk, hogy a lábamat sem kell kitennem otthonról, és az interneten keresztül mindentudóvá válhatok. A számítógép mint egy új istenség jelentkezik. A legkülönbözőbb életfelfogások, világnézetek, vallási felfogások bombázzák az agyunkat, ami leginkább a lelkileg labilis embereket viseli meg. A kilencvenes években ennek a problémának kezelésére hoztam létre a Lipóton a valláslélektani pszichiátriai osztályt. Vallásos, spirituális életet élő, pszichiátriailag megbetegedett emberekkel foglalkoztunk. Sajnos a szakma többsége idegenül tekintett ránk, azzal hárított, hogy a vallás nem a mi területünk. A papok – tisztelet a kivételnek – trójai falovat láttak az osztályban, amelyben démonikus erők bújnak meg. Tudomásul kell venni: minden kórházba kerülő, súlyos beteg szembesül az élet legvégső kérdéseivel, így akár elismerjük, akár nem, a kórháznak lélektanilag templom funkciója is van. A teljes interjú itt olvasható

Legolvasottabb cikkeink