A kormánynak vállalnia kell az átalakítással járó politikai terhet

Nem kezd tisztogatásba Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara november végén megválasztott elnöke, a szervezetre és a háttérben működő céghálóra viszont alapos átvilágítás vár. A céges partner által felkínált luxusterepjáró helyett egy kisebb kategóriás hibridautót kért az országjáráshoz, de munkába BKV-val jár. A miniszter által felvázolt struktúraátalakítási tervekkel egyetért, de szerinte a hatékony átalakításhoz fel kell vállalnia a kormánynak az ezzel járó politikai terhet is. Kincses Gyula az Alfahírnek arról is beszélt, hogy bemutatkozó látogatásán miről beszéltek az egészségügyi államtitkárral.

- Kórházbezárásról mi sem beszéltünk, hanem súlypontáthelyezésekről, funkcióváltásokról. Az aktív ellátás telephelyeit csökkenteni kell, azokat viszont sokkal jobban fel kell szerelni, pénzzel, eszközzel, emberrel, amelyek megmaradnak. Ennyire szétszórtan nem lehet korszerűen és hatékonyan gyógyítani. Azt kell a konkrét helyzet ismeretében eldönteni, hogy vannak-e olyan telephelyek, amiknek a fenntartása ágazaton belül nem értelmes, és ezeket a szociális szférának átadni. Amíg nincs elég ápolási otthon, addig egy csomó ápolási feladat rázúdul a krónikus osztályokra. Nem felülről kell kidobni a beteget a kórházbezárással, hanem alulról kell megágyazni elszívni. Tehát erős járóbeteg-ellátás, nagyobb kompetenciájú alapellátás kell. Ha ez megvan, akkor semmilyen politikai problémát nem jelent az, hogy a középszintű dolgok a fekvőbeteg-ellátásból a járóbeteg-ellátásba kerültek. Az egynapos sebészet az nem elvesz a betegtől valamit, hanem kisebb megterheléssel jár. A felső szint, a centrumok azok erősítendők, azokra mindig is szükség lesz. Ha ezt értette struktúraváltás alatt Kásler Miklós, akkor ebben teljesen egyetértünk - nyilatkozza az interjúban Kincses Gyula hozzátéve: - Az a nem pozitív üzenet a kormány részéről, hogy a sajtó nyilvánosságra hozott egy ilyen tervet és ahelyett, hogy azt mondták volna, hogy „igen, jobb egészségügyet akarunk és ennek ez az útja”, elkezdtek tagadni, hogy „milyen tanulmány”. Ezzel a kiszivárgott előterjesztéssel az az egy baj volt, hogy nem szükségletalapú tervezés alapján, hanem a szakemberhiány alapján született meg. Politikai szempontból ez tök okos dolog, hogy ahol már úgysincs orvos, azt zárom be, mert ott nem veszik észre, hogy bezártam. Csak egészség szempontjából nem jó, mert hol nincs orvos? Ott, ahol szegénység van. Ezzel az egészségügyhöz való hozzáféréssel kapcsolatos egyenlőtlenségeket növeljük.

- Erről beszéltek pénteki találkozójukon az egészségügyi államtitkárral?

- Arról a struktúraátalakítási irányról, amiről most beszéltünk, igen. Abban teljes volt az egyetértés, hogy a beteget nem felülről kell kidobni, hanem az ellátás alsóbb szintjeit meg kell erősíteni.

- És a béremelés szóba került?

- Egyetértés volt abban, hogy a bérkérdés nem megoldása a magyar egészségügy problémájának, hanem előfeltétele. Természetesen az államtitkár asszony nincs abban a helyzetben, hogy konkrét ígéreteket mondjon, de ő is azt mondta, hogy látják, hogy az előrelépéshez erre is szükség van. Abban teljes egyetértés volt, hogy olyan finanszírozási rendszert kell kialakítani, ami minden, közszolgáltatásában dolgozó orvos, így például a vállalkozóként működő házi- és a fogorvosok számára is lehetővé teszi a kialkudott bér felvételét. Hogy erre aztán milyen közjogi konstrukció alkalmas, az egy következő találkozó témája lehet. Ez egyébként egy bemutatkozó látogatás volt, nem volt napirendje.

- Tehát akkor konkrétumot nem beszéltek meg?

- Ez egy bemutatkozó látogatás volt. Beszélgetni tudunk, de megbeszéléshez valamilyen kormányzati állásfoglalás szükséges. Azért mondom, hogy az államtitkárnak is tudnia kell, hogy van-e kormányzati mozgástér, de azt mondta, hogy a kormányzat is látja, hogy itt valamit lépni kell. A bértárgyalások formálisan sztrájktárgyalásként folytak eddig, azt pedig a szakszervezetek tudnak, a kamara nem. A bemutatkozó látogatásnak ez nem volt célja. 

A teljes interjú az Alfahír portálján olvasható.