A koronavírus biztonságpolitikai kérdés is

Nem csak egészségügyi, nemzetbiztonsági tényező is a koronavírus-járvány. Bár a tavasszal elfogadott, új nemzeti biztonsági stratégia külön megemlíti a betegséget, az Indexnek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértők szerint a járvány csak a lakosság egészségi állapotával összefüggésben értelmezhető.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által, 2014-ben kiadott rendelet előírta, hogy az egészségügyi intézményeknek milyen tervekkel kell felkészülnie egy válsághelyzet bekövetkeztére. Ezt egészítette ki az EMMI 2016-os jogszabálya, ami az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodást írja elő: ebben a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök tartalékolását írja elő egy válsághelyzet esetére.

„Csakhogy hiába rendelkezett a felkészülésről a minisztérium több jogszabályban is. Nem sokkal a járvány előtt bukott ki, hogy az intézmények többségében a válsághelyzeti tervek hiányosak, illetve nem tesztelték, oktatták, gyakorolták be azokat” – mondta a lap forrása.

„Nagyjából 2014-ig lehetett elmondani, hogy a magyar kormány legalább részben stratégiák mentén gondolkodott" – fogalmazott a szakértő, aki szerint a koronavírus kezelésében hozott rendelkezések sem a tervszerűségről árulkodnak. Jó példa erre forrásunk szerint az Operatív Törzs, a korábbi jogszabályok ugyanis ilyen szintű szervezetet nem írtak elő.

„Olyan, mintha a kormány nem ismerné a saját jogszabályait. A járvány kezelése már az első hullámban is ad hoc jelleggel zajlott” – tette hozzá.

A következetlenség miatt szakértőnk szerint a szakma egy sor ziccert kihagyott. Ez köszön vissza például a járványügyi nyomozásban, a kontaktuskutatásban is: hiába jelezték ugyanis a magyar szakemberek időben a terület fontosságát, nem sikerült követni a nemzetközi tudományos trendet.

Pedig régóta látványos a járványügyi szakemberek kikopása a rendszerből: sokan nyugdíjba mentek, másokat áthelyeztek. „A jelenlegi állomány arra talán épp elég, hogy békeidőben be tudják tartatni az alapvető jogszabályi előírásokat” − érzékeltette a helyzetet a szakértő.

Persze igazságtalanság lenne kizárólag a jelenlegi kormányt vádolni a magyar járványügy leépülésével, a folyamat már jóval korábban elkezdődött. „A közegészségügy azóta mostohagyereknek számít a rendszerben, hogy a 2004–2006 között regnáló Bujdosó László országos tisztifőorvos a járványügyi reagálást meghatározó laboratóriumok részleges privatizációja mellett döntött” − emlékezett vissza az Indexnek nyilatkozó szakértő, aki szerint ebből ered, hogy a társadalom, a lakosság egészségmegőrzésével foglalkozó terület a szaktárcánál is alacsonyabb szinten jelenik meg. „Tíz éven keresztül volt népegészségügyi főosztály az minisztériumban, ennek egyebek mellett az volt a feladata, hogy felkészítése a lakosságot egy válsághelyzetre” – tette hozzá. További részletek a cikkben