A koronavírus már 130 éve is ölhetett, aztán valami történt

A több mint száz éve terjedő halálos kór története meghökkentő hasonlóságot mutat a mostani pandémiával.

Érdekes dolgok kerültek felszínre a koronavírus múltjával kapcsolatban, amelyek azonban a jövőre nézve is fontosak lehetnek. A 19. század végén, egészen pontosan 1889-ben Oroszország területén, Buharában különös járvány pusztított. Emberek ezrei lettek betegek, sőt haltak bele a fertőzésbe, iskolákat kellett bezárni, mert a tanárok és a gyerekek is nagy számban fertőződtek meg. A fertőzések gyorsan terjedtek, és Oroszországon kívülre is eljutott a betegség. A járványt akkoriban orosznáthának nevezték, a későbbi hírhedt spanyolnáthához hasonlóan - írta az index.hu.

Van azonban a járványnak egy különleges vonása, ami az utóbbinál nem volt jelen. A betegek egy része szokatlan tünetekről számolt be: elvesztették a szaglásukat, nem éreztek ízeket, akik pedig meggyógyultak, még hetek, sőt hónapok múlva is nagyfokú elesettségről és gyengeségről számoltak be.

A tudósok napjaink eseményei miatt nemrég újra elővették a történetet. A legújabb elképzelések szerint a mostani koronavírus-világjárvány elődjéről lehetett szó. De miért érdekes ez? Azt régóta tudjuk, hogy a jelenlegi és a két, korábban súlyos tünetekkel járó fertőzést okozó, de világjárvánnyá nem váló koronavírus-variánson, vagyis a SARS és a MERS kórokozóján kívül négy további koronavírus-variáns is kering emberek között, amelyek azonban csak náthaszerű tüneteket okoznak. A legújabb elképzelés szerint az orosznátha ezek egyikének elődje lehetett.

Másképpen fogalmazva: az akkor súlyos, sőt sok halálos esetet okozó vírus néhány évvel később egyszerű náthává szelidült. További részletek a teljes cikkben