• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A koronavírus mentális hatásait tanulmányozták Baján

Lapszemle 2021.02.01 Forrás: baon.hu
A koronavírus mentális hatásait tanulmányozták Baján

A járvány miatti bizonytalanság következtében emelkedett leginkább a szorongás, ami érinti az egészségügyi dolgozókat.

A Covid–19 fizikai és mentális hatásainak felmérését a Szent János Kórház vezetésével a Szent János Kórház Egészségfejlesztési Irodája, a Bajai Szent Rókus Kórház, a Semmelweis Egyetem és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért együttműködésével végzik - írta a baon.hu.

A kutatás során elsősorban arra helyezték a hangsúlyt, hogy hogyan érinti az egészségügyi, a szociális szféra és a pedagógia területén dolgozókat maga a járványhelyzet. A szakemberek azt látták, hogy bár az egész lakosságban megemelkedett a szorongás és van egy magasabb félelemérzet, de ezeken a területeken dolgozókat mélyebben megérintette a Covid–19 következtében fennálló állapot - mondta el a lapnak Hal Melinda, a Szent János Kórház Egészségfejlesztési Irodájának munkatársa és a Bajai Szent Rókus Kórház pszichológusa.

– Egyértelműen látható, érezhető volt a megemelkedett szorongás az egész lakosság körében, mindezt saját bőrünkön is megtapasztalhattuk. A kutatás célja azonban az, hogy pontosan azonosítsuk, az egyes foglalkoztatási területen dolgozók esetében mely tényezők okozzák a megemelkedett szorongást. Végül egy nagyon nagy vizsgálat lett belőle, mert sokan kitöltötték a kérdőívet, olyanok is, akik külföldön élő magyarok. Rövid idő alatt ezer feletti elemszámot ért el kutatásunk.

– A megemelkedett szorongás, félelem mögött az elsődleges faktor, ami tényleg problémát okoz, az a bizonytalanság. Például abban, hogy megmarad-e a munkahely, milyenek lesznek a gazdasági feltételek. Ugye nagyon sokan elveszítették a munkahelyüket, az átlaglakosságot az első hullámban leginkább ez érintette. Ugyanolyan súllyal szerepel a szorongások tekintetében, hogy én magam vagy a családom valamelyik tagja beteg lesz, illetve, hogy ez olyan súlyos lesz, hogy akár meghal valamelyikünk. Ez volt a másik olyan faktor, ami kiemelkedett a többi közül – részletezte a szakember.

– Az egészségügyi és szociális dolgozók esetében másról is szó van. A munkakörülmények egyértelműen változtak és még az általános szorongással, félelemmel is meg kellett küzdeniük. Megjelent a félelem arra vonatkozóan, hogy nehogy ők legyenek azok, akik hazaviszik a vírust és megfertőzik a családtagjukat, esetleg ennek a szövődményeibe valaki belehaljon, vagy nagyon súlyos betegségnek nézzenek elébe – tette hozzá Hal Melinda. További részletek a cikkben