A koronavírus miatt lesújtó lesz a halálozási statisztika

A koronavírus járvány jelentősen átalakítja a hazai egészségügyi ellátórendszert – beleértve a magánegészségügyi szolgáltatók működését is. Március 16-a óta országszerte szüneteltetik a kórházak a halasztható műtéteket és vizsgálatokat a koronavírus-fertőzés miatt, csak a sürgősségi beavatkozásokat végzik el. Sokan vannak azonban, akik nem kifejezetten szeretnék igénybe venni az állami sürgősségi ellátást. Számukra megoldást jelenthet a magán sürgősségi ellátás. A Portfolio utánajárt, mit tapasztalnak a hazai privátszolgáltatók, nőtt-e a betegszám az utóbbi hetekben, és mit gondolnak a jelenlegi ellátási rendről.

"Érdekes tendencia, hogy eltűntek a külföldi páciensek, és megjelent egy olyan réteg a sürgősségi házi vizit ellátásunkban, akik korábban inkább az állami ellátást preferálták, nem kifejezetten költöttek magánegészségügyi szolgáltatásokra. Csakhogy most az állami szektorban részben ellátatlanul maradtak" – mondta a Portfolio-nak dr. Kirschner András, a Swiss Clinic ügyvezetője.

Hangsúlyozta, az egészségügyi ellátásokra vonatkozó kormányzati korlátozásokat a magánszolgáltatók is betartják, csak 1-1 állami szolgáltatóval szemben pontosabban értelmezik a rendeleteket. A Swiss Clinic minden rendelője nyitva tart azon orvosokkal, akik egészségesek és önként vállalták a további betegellátást.

A sürgősségi járóbeteg és házi vizit ellátás is zavartalanul működik, de a légúti panaszos betegeket csak külső helyszínen, a páciens otthonában vizsgálják.

Az eredeti 8 fős kijáró orvosi csapat helyett jelenleg csak 5 orvos fogadja a betegeket, nagyobb megterheléssel 7/24 órás elérhetőséggel dolgoznak. Elmondta, sok olyan beteget látnak el háznál Budapesten, akikhez nem indokolt a mentő, de sem a körzeti orvosa, sem a központi kerületi orvosi ügyelet nem megy ki. Számos betegség távdiagnosztikával nem gyógyítható.

Az OMSZ nagyon leterhelt, és a vírus okozta helyzet rávilágít arra is, hogy a központi háziorvosi ügyeleti rendszer Budapesten messze nem tökéletes – jegyezte meg, hozzátéve, ő is tapasztalja, hogy aki teheti, az inkább otthon marad és egészségügyi intézmény közelébe sem megy. Viszont ez rendkívül rizikós több nagy betegcsoport esetén.

A mellkasi fájdalom és a légszomj szívinfarktus tünete is lehet. A légzési nehézségek mögött az esetek egyharmadában áll valamilyen tüdővel kapcsolatos egészségügyi probléma, kétharmad részben viszont a szív nem megfelelő működése lehet a felelős  – mondta dr, Kirschner András, hozzátéve, hogy szemlézett olyan halálesetet a közelmúltban, amikor valaki a mellkasi fájdalmat a koronavírustól való félelmében ignorálta, és mivel nem szeretett volna kórházba kerülni, nem értesítette a mentőt. Szívinfarktusa volt, hirtelen összeesett és az ekkor kihívott OMSZ sem tudta már újra éleszteni.

A koronavírus és az egészségügyi ellátástól való félelem következtében sok százan fogják az életüket veszíteni más betegségek következtében. Vagy azért, mert nem kérnek időben orvosi segítséget, vagy hiába áll fenn a panasz, az ellátórendszer esetleges akadályai miatt senki sem látja el őket időben. A túl késő ellátás igen sokba kerül és rosszabb a végeredmény.

2021-től kezdődően észrevehető lesz majd a nem COV19 miatti halálozási statisztika romlása. Láthatóan meg fog nőni a daganatos betegségek következtében elhunytak száma, mivel most bizonytalan ideig szünetelnek a vastagbél és emlőrák vagy nőgyógyászati szűrővizsgálatok, tette hozzá.