Az egészségügyi dolgozóknak is mintegy 20%-a szenved depressziótól és szorongásos betegségektől, a járvány hatására.
Az RTL Klub egy hete számolt be róla, hogy 80 beteget küldtek haza és az ápolókat is átirányították a koronavírus-betegek kezelésére a Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályáról, miután azt Covid ellátó részleggé alakították. Ezzel teljesen megszűnt a függőségekkel és akut mentális problémákkal küzdő betegek járóbeteg-ellátása - írta a mérce.hu.
Ugyan az intézmény az adott helyzetben a távrendelésre állt át, amiről Facebook-oldalán adott részletes tájékoztatást, ez nem minden esetben lehet elégséges. Személyesen ellátni csak azokat a betegeket tudják, akiknek komoly, azonnali kezelést igénylő tünetei jelentkeznek, azonban sok betegnek folyamatos ellátására lenne szüksége.
Erről számol be a Partizán Vírusnaplók című online, személyes beszámoló-sorozatának egyik epizódjában a kényszerbetegséggel kezelt Erdélyi Miklós is: a járvány helyzet előtt is nehéz volt a magukat kezeltetni kívánó betegeknek (például depresszióban, anorexiában, drogfüggésben vagy kényszerbetegségben szenvedők) ellátáshoz jutnia.
„Hat hónapig kellet kilincselni hogy egy csoportterápián részt vehess és ez a vírus előtt volt. Most gyakorlatilag, hogyha te nem vagy egy totál utcán meztelenül baltával rohangáló őrült, akkor pszichiátriai ellátását nem kaphatsz.”
Dr. Hans Henri P. Kluge adatai szerint a fiatalok fele ki van téve a szorongás és a depresszió veszélyének hatból egy pedig már érintett is a problémában. Az egészségügyi dolgozóknak pedig mintegy 20%-a szenved depressziótól és szorongásos betegségektől, a járvány hatására.
Ráadásul az adott helyzetben az ilyenkor legnagyobb segítséget nyújtani tudó közvetlen emberi kapcsolatok sem tudják ellátni feloldó szerepüket, így a szaksegítségre a megszokottnál is nagyobb szükség lehet, a szakember szerint. Továbbiak a cikkben