A kutatók arra utaló jeleket találtak, hogy a koronavírus is növelheti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát.
A vírusfertőzések neurológiai szövődményeinek lehetősége régóta ismert tény: igaz, az 1918-as spanyolnáthajárvány után még egy évtizedbe került, hogy felismerjék az összefüggést az influenzavírus és a nyomában kialakuló posztenkefalitikus parkinsonizmus. Richard Smeyne és társai ennél sokkal gyorsabban fedezték fel azt, hogy a SARS-CoV-2 egerekben megnöveli annak az agykárosodásnak a rizikóját, melyet a Parkinson-kórba szenvedőknél tapasztalni lehet, amint arról a MedicalXpress cikke is beszámolt - ismertette a cikket az infostart.hu.
"A Parkinson-kór ritka betegség, amely az 55 év feletti lakosság 2 százalékát érinti, így a kockázat növekedése nem feltétlenül ad okot pánikra. Ugyanakkor annak megértése, hogy a koronavírus hogyan hat az agyra, segíthet felkészülni ennek a világjárványnak a hosszú távú következményeire" – mondja Richard Smeyne, a kutatás vezető szerzője. A kutatás a Smeyne-laboratórium korábbi eredményeire épít, amelyek szerint a vírusok az agysejteket és neuronokat érzékenyebbé tehetik a károsodásra vagy az elhalásra. A 2009-es influenzajárványért felelős H1N1 influenzatörzzsel fertőzött egerek fogékonyabbak voltak az MPTP-re, egy toxinra, amely a Parkinson-kór néhány jellegzetességét idézi elő.
Az egereken végzett vizsgálat eredményeit később dán kutatók embereken is megerősítették, akik kimutatták, hogy az influenza majdnem megduplázza a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát a fertőzést követő tíz évben.
A mostani tanulmányban a kutatók arra utaló jeleket találtak, hogy a koronavírus is növelheti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. "A vírus önmagában nem öli meg az idegsejteket, de érzékenyebbé teszi őket egy másfajta támadásra például egy toxinra vagy baktériumra, vagy akár egy mögöttes genetikai mutációra" – magyarázza Smeyne.