• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A koronavírushoz hozzá kell szoknunk

Lapszemle 2020.08.14 Forrás: boon.hu
A koronavírushoz hozzá kell szoknunk

A tevék és a lámák is segíthetnek a fertőzés leküzdésében, de csak egyszer, mondta a víruskutató.

Lassan egy fél éve velünk van az új típusú koronavírus. A fertőzöttek száma újra növekszik Európában is. Egyes országokban rohamosan, hazánkban mérsékelten. Agresszív vírusról van szó? – kérdeze a boon.hu dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárt, víruskutatót. Mint jelezte, a COVID-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus nem agresszív, az alsó középkategóriás vírusok közé tartozik kórokozóképesség és terjedőképesség szempontjából is.

– Egyszerűen csak arról van szó, hogy új vírussal van dolgunk. Azért tűnik agresszívnak, mert még nem szokott hozzánk, és mi sem szoktunk hozzá. De ennél sokkal agresszívabb és halálosabb volt az influenzavírus, aminek első megjelenése a spanyolnátha volt. De sokkal veszélyesebb az Ebola, a SARS-CoV-1 (a COVID-19 betegséget okozó vírus elődje), a kanyaró is, és még hosszan sorolhatnám. Csakhogy ezek ellen a vírusok ellen már van védőoltás, így ma már nem okoznak különösebb gondot. Ha a koronavírus ellen is lesz, akkor már az sem jelent majd problémát. Az emberek kétharmada ugyanúgy nem fogja magát beoltatni vele, mint ahogy az influenza ellen sem. Az ingyenes influenza védőoltást ugyanis az arra jogosultaknak csak a 10 százaléka használja fel. Tehát a koronavírus nem agresszív, csak még nem fejlesztettük ki ellene a védőoltást, és nincs a betegség kezelésére gyógyszer – magyarázta a víruskutató.

Legújabban úgynevezett láma- és teve-terápiáról is lehet olvasni. Ennek az a lényege, hogy a koronavírussal megfertőzött lámák és tevék vérében megtalálható ellenanyagot juttatják emberek szervezetében. A víruskutató szerint ezzel az a baj, hogy állatban termelődött ellenanyag csak egyetlen egyszer alkalmazható embernél, például ha nagyon súlyos állapotban van. Az úgynevezett fajidegen ellenanyag ugyanis olyan súlyos allergiás reakciót válthat ki, hogy az a beteg halálához vezethet. Tehát rendszeres láma- vagy teveellenanyag-kúrában nem lehet a pácienseket részesíteni.

Egyre többször merül fel kérdés: mikor lesz a koronavírus ellen mindenki számára elérhető vakcina.

– Ezt pontosan nem lehet tudni, de reménykedhetünk, hogy még az év vége előtt forgalomba hoznak hatásos védőoltást. Persze nem biztos, hogy az első lesz a legjobb. Állítólag már előrehaladott állapotban van az orosz vakcina kifejlesztése, de a tudományos közvélemény nagyon keveset tud róla, hiszen a kutatók titkolóznak. Ha pedig nem ismerjük, hogy milyen előkísérleteken és klinikai kipróbáláson ment át az oltóanyag, akkor nem biztos, hogy merjük alkalmazni. Tehát azért ezt fenntartásokkal kell kezelni! Azonban ezenkívül még legalább másik három vakcina van, aminek a klinikai fázisa valószínűleg ősz elején befejeződik. Ezután még jön egy pár hónapos engedélyeztetési procedúra, és csak ezt követően lehet majd a közforgalomba bocsátani és elérhetővé tenni – jelezte dr. Rusvai Miklós.