A kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le Dobson Szabolcs szerint.
Izraeli és amerikai adatokkal összehasonlítva az oltás utáni koronavírus-halálozás hazánkban kirívóan magas a kormány által vasárnap közölt táblázat alapján. Dobson Szabolcs gyógyszerész, egyetemi tanár szerint nem látni, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját, az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, ezért a közölt adatok szakmai színvonala megkérdőjelezhető - idézte a hang.hu.
A kormány által vasárnap délelőtt közzétett adatok szerint a mindkét oltást megkapott emberek közül 2020. december 26. és 2021. április 20. között 5714-en kapták el a koronavírust és 273-an haltak bele a betegségbe. Azaz minden százezer, elvileg immunizált magyar közül átlagosan 408-an betegedtek meg, míg 20-an hunytak el koronavírus-fertőzésben.
A közzétett adatsorból ugyanakkor nem derül ki egy sor fontos információ, így a megbetegedettek és elhunytak (átlagos) életkora, illetve az, hogy küzdöttek-e valamilyen krónikus betegséggel, vagy sem. Szintén nem tudni, mit mutatnak a statisztikák az egyszeri oltáson átesettek esetében.
Némi támpontot tudnak adni ugyanakkor a Koronamonitor összesített statisztikái: a 80 pluszos korosztály több mint 66 százalékát a Pfizer és BioNTech közös vakcinájával oltották, míg a 60 felettiek 32 százaléka kapta ezt az oltóanyagot. (Érdekesség, hogy a 18-24 évesek több mint 77 százaléka is ebben az oltásban részesült.) A 80 felettiek 10 százaléka Modernát, 21 százaléka a kínai Sinopharm vakcinát kapta. A kormány közlése szerint az AstraZeneca oltással rendelkezők közül hatan hunytak el. Ezt a vakcinát ugyanakkor csak a 60 év alattiak kaphatták meg. További részletek a cikkben