A kutatás nem kormánykritika, hanem információ

— Remélem, a magyar tudomány függetlenségét semmi nem fenyegeti, és a reményt erősíti, hogy a kutatóknak írt levelében Orbán Viktor miniszterelnök is kiemelte: az átszervezéskor érték nem veszhet el és a tudományos kutatás szabadsága sem sérülhet — mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Lovász ­László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A világhírű matematikus azt tervezi, hogy kitölti az elnökségéből hátralévő egy évet, aminek a családja nem örül. 

– Milyen kutatónak, egyetemi szakembernek tartja Palkovics László akadémikust, innovációs és technológiai minisztert?

– Más területen dolgozunk, de nyilvánva­lóan kiváló szakemberről van szó, aki fiatalon lett az MTA tagja.

– Palkovics László évtizedek óta dolgozik a hazai felsőoktatásban, tudományban. Elképzelhetőnek tartja, hogy olyan lépésekre készül, amelyek a magyar tudományos élet kárára lesznek?

– Nem hiszem, ugyanakkor azt gondolom, hogy jobb lett volna, ha az akadémikusként rá is vonatkozó törvények meghozatala előtt konzultál velünk a minisztériuma. Erre megvolt a lehetőség. Minden átalakításhoz idő kell, minden szereplőnek át kell gondolnia a várható következményeket, az érdemi döntéseket hatásvizsgálatnak kell megelőznie. Ez eddig nem történt meg, de megtörténhet. Fontos tárgyalások folynak közöttünk.

– A 2010-től kormányzó Orbán-kabinet idején adták át a Természettudományi Kutatóközpontot, az MTA Humán Tudományok Kutatóházát, több mint tízmilliárdot kapott a Nemzeti agykutatási program. Felépült Szegeden a lézerközpont, Martonvásáron milliárdokért fejlesztik a mezőgazdasági kutatóközpontot. Nehezen vádolható tudományellenességgel az Orbán-kormány.

– Egyetértek ezzel, éppen ezért volt megdöbbentő, amikor tavaly nyáron kész helyzet elé állítottak bennünket az akadémiai törvény módosításával: 54 percet kaptunk a tervezet véleményezésére. Ez méltatlan bánásmód a 192 éve alapított intézménnyel. Azt is hozzá kell tenni, hogy a tagadhatatlan fejlesztések ellenére Magyarországon továbbra is alacsony a tudomány támogatása. A gyakorta emlegetett uniós átlagértéket, a nemzeti össztermék legalább 1,8 százalékának kutatás-fejlesztésre való felhasználását nem értük el.

– A március 8-án aláírt szándéknyilatkozat oldotta a feszültséget, közelebb hozta egymáshoz önöket?

– Azt hiszem, erről van szó, ugyanakkor ez a dokumentum tág kereteket biztosít. Nagyon sok részletről kell egyeztetni a következő hetekben.

– A szándéknyilatkozat egyik pontja szerint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tudomásul veszi a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni. Ez mit jelent?

– Azt, hogy megértettük a kormány szándékát, de nem értünk egyet vele, hiszen nem kaptunk ennek alátámasztására érveket, terveket, hatástanulmányokat. Az sem tisztázott, hogy mit jelent az Akadémia szervezetén kívüli működés. Meg­győződésünk, hogy a kutatóintézet-hálózat szakmai felügyeletét az MTA-nak kell ellátnia. Nehéz elképzelni a hálózat tőlünk független működését, hiszen az MTA a hazai tudományosság legfőbb letéteményese.

– A szándéknyilatkozat szerint az MTA kutatóintézet-hálózata az új struktúra kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új irányító testület dönt. Kikből áll majd a testület?

– A szándéknyilatkozat szerint az Akadémia és a kormány képviselőiből, úgy, hogy a tagok felét az MTA, a másik felét a kabinet delegálja, és az utóbbiak is aktív kutatók, a tudomány működését ismerő szakemberek lesznek. A világon mindenütt az a gyakorlat, hogy a kutatásokat irányító testületek nagy többségben tudósokból állnak, hiszen az irányításhoz nagyfokú szakértelem kell.

– A kormány több kritikát is megfogalmazott az MTA működéséről. Az egyik az volt, hogy több évtizede nem történt érdemi változás.

– Ezzel nem tudok egyetérteni, mert 2012-ben az akkori elnök, Pálinkás József mélyrehatóan átszervezte az MTA-t. Kutatóintézeteket vont össze, csökkentette az adminisztrációt, hatékonyabbá tette a tudományos munkát. Azt elfogadom, hogy a kutatóintézet-hálózatot a jelenleginél aktívabb, nagyobb felelősségű testület ellenőrizze, többek között az innovációval való kapcsolatok fejlesztése végett, de ez nem járhat a kutatói szabadság korlátozásával.

A teljes interjú a magyarnemzet.hu portálon olvasható.