• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A legalizálás sem fehérített a hálapénzen

Lapszemle Forrás: Délmagyar Online

Egy hónapja legális a hálapénz, sok változás azonban nem történt sem az adásában, sem az elfogadásában.

A betegek továbbra is feszélyezve érzik magukat, amikor csúsztatják a borítékot, az orvosok pedig ettől sem számíthatnak több bevételre. Igazán tiszta helyzet továbbra is csak a magánszolgáltatóknál van – írja a Délmagyar – online.

Mint ismert, a hálapénzt a többi legális jövedelemhez hasonlóan be kell vallani az adóbevallásban, és adózni is kell utána. Az ezt elfogadó orvosnak 16 %-os személyi jövedelemadót és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell befizetnie. Ez a fajta bevétel az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közé tartozik, alapesetben az egyéb jogcímen kapott jövedelmek között kell feltüntetni.

Egy hónapja legálisan fogadhatnak el hálapénzt az orvosok az egészségügyi intézményekben. A munka törvénykönyvét július elsejével módosították, amelyben az szerepel, hogy tilos a hálapénz elfogadása – kivéve, ha a munkáltató engedélyezi azt. A jogszabály életbelépésével az intézményvezetők állásfoglalásra kényszerültek, és végül olyan konszenzus született, hogy áldásukat adják a borítékcsúsztatgatásokra.

A döntést azzal indokolták, hogy ez az orvos és betege közti bizalom megnyilvánulása, ráadásul a doktorok megalázóan alacsony bérét ez a juttatás egészíti ki, amelyet ha elvennének, nehéz helyzetbe hoznák őket. Azt azonban kiemelték: az előre meghatározott „tarifa" vagy az előnyök biztosításának ígérete kikötött összegért nem számít hálapénznek.

Az általunk megkérdezett orvosok nem tapasztalnak változást a betegek hozzáállásában. A legalizálás óta sem adnak több pénzt – de nincsenek kevésbé zavarban sem, amikor átadják. Hiába az engedély, ettől még nem lett tisztább ez a jövedelemkiegészítés, amely ráadásul bizonytalan, így a havi bevételek szempontjából nem lehet vele számolni – tették hozzá.

Eddig is, ezután is beletervezem a havi kiadásokba, ha a családból valakinek orvoshoz kell mennie – mondta István, aki szülésért, műtétért alkalmanként több tízezer forintot rakott eddig is borítékba. Olyannal még nem találkoztam – folytatta István -, hogy ne akarta volna elfogadni valaki. Ezt azonban István nem érzi problémának, neki kicsit olyan ez a gesztus, mintha ezzel megvenné a plusztörődést, az intenzívebb odafigyelést.

Vannak azonban, akik eddig is és ezután is azt mondják: inkább a tiszta viszonyokat választják. A magán-egészségügyi szolgáltatók rögzített árakkal dolgoznak, vagyis pontosan tudja a beteg, mennyit kell fizetnie az egyes vizsgálatokért.

Korábban is előfordult már, hogy a betegeink azt mondták, azért jöttek hozzánk, mert szeretnék elkerülni a méltánytalan helyzeteket – nyilatkozta Bella Zsolt, a Noé Egészségközpont orvos igazgatója. Itt tudják, mekkora összegért milyen színvonalú ellátást kapnak. Ráadásul joggal várják el, hogy az orvos több időt szakítson rájuk – fűzte hozzá az orvos igazgató.