• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A leggyakoribb halálos betegségek zöme kezelhető lehetne

Lapszemle 2020.08.26 Forrás: 24.hu
A leggyakoribb halálos betegségek zöme kezelhető lehetne

A betegek sokszor félnek az MR és CT vizsgálattól, holott ezek mindenféle kellemetlenség nélkül zajlanak.

A várakozás az életünkbe is kerülhet, holott az időben elvégzett képalkotó vizsgálatokkal (MR/CT) az olyan súlyos betegségek is jó eséllyel felismerhetőek lennének, mint például a rák - írja a 24.hu.

Káros az elhúzódó diagnózis

Hazánkban 2018-ban 32 500 fő halt meg rosszindulatú daganatos megbetegedés és további 43 000 ember pedig valamilyen kardiovaszkuláris probléma miatt. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a leggyakoribb halált okozó betegségek jórészt sikeresen kezelhetők lennének, ha idejében felfedeznék őket.

Ha korán felismerik például a vastagbélrákot, akkor 10 betegből 9 meggyógyul, hasonló a helyzet a mellrák és a petefészekrák esetében is, ahol a hölgyek 90%-a éli túl a betegséget szemben a késői diagnózis esetén tapasztalható 15%-kal. A tüdőrák korai felismerésnél 80%-os gyógyulással bír, későn diagnosztizálva viszont a betegek 15%-a él még 5 éven túl. A korai felfedezésben a szűrőprogramok, ezen belül is a célzott képalkotó vizsgálatok kiemelkedő szerepet játszanak.

„A legtöbb betegségnél valóban káros a késői diagnózis. A rövid időn belül életveszélyes állapothoz vezető problémák – például az agyi érkatasztrófák, tüdőembólia vagy szívinfarktus – azonnali ellátása az állami sürgősségi ellátásban történik. Ugyanakkor a közvetlen életveszélyt nem okozó, de súlyos betegségek, például a rosszindulatú daganatok korai felfedezése is nagyon fontos lenne. Sajnos azonban az emberek nem szívesen vesznek részt szűrővizsgálatokon, és már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor komoly panaszaik vannak.

A Covid-helyzet következtében megnövekedett MR/CT várólisták is tovább késleltetik a diagnózist és a kezelést. Ez pedig mind a gyógyulás esélyeire, mind pedig a beteg pszichés állapotára negatívan hat.” – mondta az Affidea Mammut II központ és Bank Center Diagnosztikai és Gasztroenterológiai központ orvos-igazgatója, Dr. Barna Krisztina.

Vizsgálat fájdalommentesen

A halogatás hátterében olykor az emberekben élő tévhitek állnak, pedig az MR és CT vizsgálattal fájdalommenetesen és viszonylag minimális kockázattal lehetséges egészen apró szervi elváltozásokat is kimutatni. „A betegek sokszor félnek az MR és CT vizsgálattól, holott ezek mindenféle kellemetlenség nélkül zajlanak, segítségükkel fájdalommentesen vizsgálhatjuk a különböző szerveket igen részletesen. Az MR berendezések mágneses erőtérrel, míg a modern CT gépek alacsony sugárterhelésű röntgensugár alkalmazásával térképezik fel a vizsgálati régiót, így a kockázat elenyésző. A vizsgálatok során  kontrasztanyagok beadására is szükség lehet. Az sem köztudott, hogy a magánegészségügyben beutaló és várakozás nélkül is elérhető az összes MR és CT vizsgálat, így a lehető leghamarabb megszülethet a diagnózis. ” – tette hozzá Dr. Barna Krisztina.

További részletek a cikkben.