A legkevesebbet költjük egészségügyre az EU-ban

Cáfolja a Varga Mihály pénzügyminiszter aranykort vizionáló fejtegetését a most benyújtott tavalyi évi zárszámadási törvény. A kormány továbbra is pazarló szerkezetben költekezik, csak oda nem jut – oktatás, egészségügy, nyugdíj –, ahol igazán kellene, ezért ezeken a területeken sereghajtóak vagyunk az EU-ban, írja a nepszava.hu.

Az állam tavaly egészségügyre a GDP 4,2 százalékát költötte, szemben az uniós átlag hét százalékával – így ez a 23. helyre volt elegendő: Egyértelműen ezen a téren teljesít a legrosszabbul Magyarország. (Magyarországnál kevesebbet csak Luxemburg, Lengyelország, Románia, Lettország és Ciprus költött polgárai egészségére.) Az egészségügyre fordított GDP arányos kiadások nem is nőttek 2017-hez képest, tehát ezen a fronton semmit nem sikerült lefaragnia a kormánynak a lemaradásunkból.

A 2018 költségvetés elszámolása során derül ki a kormány számára, hogy tavaly alulfinanszírozta az egyházi szociális és oktatási intézmények. A kormány nem kevesebbet állít, hogy az egyházi szociális intézmények a neki járónál tavaly 10 milliárd forinttal kaptak kevesebbet, míg az egyházi fenntartású oktatási intézmények további 49 milliárd forinttal - ezért az állítólagosan hiányzó 59 milliárd forintot egy összegben idén decemberben fizetik ki az egyházi fenntartóknak. Ezzel kormány azt is állítja, hogy az egyházi szociális és oktatási intézmények olyan jól el vannak látva (köz)pénzzel, hogy simán kihúztak egy évet ezen 59 milliárd forint nélkül.