• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A legveszélyesebb kórokozókat is vizsgálhatják Pécsett

Lapszemle Forrás: Dunántúli Napló Online

Új biztonsági laboratóriumot mutattak be a Pécsi tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában.

A sajtóbejáráson mi is ott voltunk, amely részben olyan volt, mint egy katasztrófafilmben – részben (hála istennek), teljesen más. A biztonsági előírások szigorúak voltak: a portától a labor bejáratáig tizenöt kamera kísérte mozgásunkat, három mágneskártyás ajtón és egy ujjlenyomat-olvasón is át kellett verekednünk magunkat a belépésig. Nem véletlenül mondta dr. Jakab Ferenc, a laboratórium vezetője, hogy nehezebb ide bejutni, mint az Alcatrazból kijönni. Hogy mégsem éltünk át katasztrófát, azt a cikk elkészülte is bizonyítja. Épségben, egészségben maradtunk – számol be róla a Dunántúli Napló – online.

A laboratóriumban dolgozó, speciálisan képzett szakemberek a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara Biológia Intézetének munkatársai – vezetőjük dr. Jakab Ferenc egyetemi docens. A kutatók folyamatos munkakapcsolatot tartanak a Biológia Intézet tanszékeinek egyéb munkatársaival, illetve az egyetem Általános Orvostudományi Karának és a Klinikai Központjának orvosaival is – a vizsgálataik az ő munkájukat is segítik. A kutatócsoport számos hazai és külföldi együttműködési kapcsolattal rendelkezik, kutatásaikat pedig folyamatosan megújuló európai uniós pályázati forrásokból fedezik.

Napjainkban egész Európában elsőbbséget élvez a fertőző betegségek kutatása – nyilatlkozta dr. Jakab Ferenc, aki hozzátette azt is, az ezek ellen vívott küzdelemben a tudomány talán egy újabb lépéselőnyt szerzett egy kiemelkedően magas biológiai biztonsági szinttel rendelkező laboratórium létrehozásával. A labor hazánkban példa nélküli biztonsági technológiával és egyedülálló kutatási műszerparkkal segíti a szakemberek munkáját – a műszerek összértéke jóval meghaladja a százmillió forintot – emelte ki a laboratórium vezetője.

Fotók: MTI - Kálmándy Ferenc

A fő kutatási téma az állatokról emberre terjedő vírusok által okozott megbetegedések vizsgálata, ilyen például a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás.

A virális zoonózisok számos képviselője jelen van hazánkban is, a már említett a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, a nyugat- nílusi láz kórokozója, vagy a kevésbé ismert, de olykor igen súlyos fertőzéseket okozó hantavírusok. A környezeti tényezők, valamint az emberi élettér kiterjedésével, megváltozásával, a globális felmelegedéssel az állatok által hordozott vírusok egyre növekvő egészségügyi és járványügyi veszélyt jelentenek. A kutatócsoport a diagnosztikai paletta fejlesztésével folyamatos szakmai kapcsolattartást épített ki gyakorló orvosokkal, így lehetőség nyílik a vírusfertőzések klinikai jellemezőit is megfigyelni, nyomon követni – húzza alá a lap.

Az új laborban sem kellett sokáig keresgélnünk (sem nekünk, sem a fotósoknak) a nagy, piros kapcsolót: a pánikgomb az egyik sarokban kapott helyet. Jakab Ferenc elmondta, amennyiben azt valaki megnyomja, a teremben folyamatosan működő két kamera képe megjelenik a porta monitorján, azaz az éjjel-nappal működő portaszolgálat azonnal látni fogja, hogy mi a probléma forrása. Ezenfelül a laboratórium vezetője (azaz Jakab Ferenc) egy SMS-t kap arról, hogy valami probléma van – emeli ki a cikk végén a lap.