Szegedi kutató fotója egy nemzetközi szaklap címoldalán

A Journal of the Royal Society Interface novemberi száma egy Szegedről elszármazott fiatalember, Beke Szabolcs fotóját tette címlapra. A legrégebbi brit tudományos társulat, a Királyi Természettudományos Társaság szaklapjának borítóján egy implantátum mikroszkópikus képe szerepel majd. Előállításával és alkalmazásával kapcsolatban évek óta folynak kísérletek – a kutatás most nemzetközi nyilvánosságot kap – olvasható a Délmagyar – online oldalán.

A genovai Olasz Technológiai Intézetben másfél éve folynak a kutatások. Én egy 3 éves japán kutatómunka után tavaly pályáztam erre a projektre – nyilatkozta Beke Szabolcs, aki így folytatta: Lézerrel hozunk létre implantátumokat, amelyek a szervezetben lebomolva gyakorlatilag eltűnnek. A beültetett sejteket viszont hátrahagyják, ezáltal segítve a szervezet regenerálódását. Kutatásaink jelenleg elsősorban csontsejtek bevitelére irányulnak. Célunk egy olyan módszer kidolgozása és tökéletesítése, amely lehetővé teszi az implantátumok gyors, precíz és megbízható gyártását. A lézer erre tökéletes eszköz – emelte ki Beke.

Évente 2,2 millió csontsejtbeültetést végeznek világszerte, amely a vérátömlesztés után a második leggyakoribb transzplantációs eljárás. A beültetésre váró betegek egészségügyi ellátása horribilis összegeket emészt fel, így az implantátumok gyors legyártása kulcsfontosságú mind a betegek, mind az egészségügyi ellátás költségeinek szempontjából. A magyar résztvevővel zajló kutatások csontsejtek bevitelére irányulnak, de további sejtekre is szeretnék kiterjeszteni a közeljövőben.

Az implatátumot sebészeti úton lehet bejuttatni a szervezetbe. Jelenleg állatkísérletek folynak. Hogy mikorra lehet belőle gyakorlati, egészségügyi humán alkalmazás, azt egyelőre nem lehet tudni. Hasonló kutatások egyébként folynak még világszerte, más eljárásokkal. Mi a meglévő módszereknél jobbat akarunk és fejlesztünk – húzta alá Beke Szabolcs, aki hozzátette azt is, kutatásaink valódi újdonsága az implantátum anyagának megválasztása és annak az itteni laboratóriumokban történő szintézise. Újdonság továbbá a lézer hullámhosszának megválasztása és maga a lézeres technika.

Ez a három dolog együttesen vezetett jelentős fejlődéshez, ami miatt a neves szaklap érdemesnek találta arra, hogy címlapon foglalkozzon vele – írja a lap.