A korábban lélegeztetett betegek 10 százalékánál felére csökkent a szívteljesítmény, ami tartós fáradékonyságot eredményezett.
Az intenzívterápia során az elsődleges cél, hogy a betegek minél hamarabb lekerülhessenek a lélegeztetőgépről, mert bár életmentő folyamat, de a gyógyultaknál visszafordíthatatlan szövődmények is kialakulhatnak. Azonban a gyógyuláshoz fontosak a beteg fizikai és lelki tartalékai - írja a hiradó.hu.
A vírus mutánsainak megjelenése óta egyre súlyosabbak a betegség következményei, továbbra is sokan kerülnek lélegeztetőgépre. A folyamatról és az intenzív utáni felépülésről Molnár Zsolt egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézet és a poznani orvosegyetem professzora beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A gépi lélegeztetéskor altatás és izomlazítás után tubust vezetnek a beteg légcsövébe, ezt nevezik intubációnak. Egyrészről ez életmentő, másrészről viszont felborítja a szív–tüdő kölcsönhatást a mellkasban, a betegek pedig nyugtatószereket kapnak, hogy eltűrjék a csöveket, ugyanis szondán keresztül lélegeztetik őket, katétert kapnak, így teljességgel ágyhoz vannak kötve.
A cél az, hogy a beteg minél kevesebb ideig maradjon lélegeztetőgépen, minél hamarabb elérjék az orvosok azt az állapotot, amikor már kommunikálni és mozogni tud. Ugyanis ha a beteg nem mozog, gyorsan leépül az izomzata, és az ízületekben elmerevedés alakul ki. „Van, akinél ez három-négy nap alatt bekövetkezik, de van, akinél két hét múlva sem” – mondta Molnár Zsolt. A passzív mozgatás sem megoldás, ez maximum az ízületek kötöttségén tud segíteni.
...
A JAMA nevű orvosi folyóiratban jelent meg az a kutatás, miszerint a meggyógyult, de korábban lélegeztetett betegek tüdejében majdnem 40 százalék volt a fibrózisra, azaz hegesedésre utaló jel, amely visszafordíthatatlan, és az életminőséget befolyásoló szövődmény. A betegek 10 százalékában pedig 50 százalék alá csökkent a szívteljesítmény, ami magyarázhatja a tartós fáradékonyságot. Megfigyelhető volt 7–25 százalékuknál a depresszió, poszttraumás lelki tünetek és a szorongás.
További részletek a cikkben.