• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A lélegeztetőgép után súlyos szövődmények alakulhatnak ki

Lapszemle 2021.04.28 Forrás: hirado.hu
A lélegeztetőgép után súlyos szövődmények alakulhatnak ki

A korábban lélegeztetett betegek 10 százalékánál felére csökkent a szívteljesítmény, ami tartós fáradékonyságot eredményezett.

Az intenzívterápia során az elsődleges cél, hogy a betegek minél hamarabb lekerülhessenek a lélegeztetőgépről, mert bár életmentő folyamat, de a gyógyultaknál visszafordíthatatlan szövődmények is kialakulhatnak. Azonban a gyógyuláshoz fontosak a beteg fizikai és lelki tartalékai - írja a hiradó.hu.

A vírus mutánsainak megjelenése óta egyre súlyosabbak a betegség következményei, továbbra is sokan kerülnek lélegeztetőgépre. A folyamatról és az intenzív utáni felépülésről Molnár Zsolt egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézet és a poznani orvosegyetem professzora beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A gépi lélegeztetéskor altatás és izomlazítás után tubust vezetnek a beteg légcsövébe, ezt nevezik intubációnak. Egyrészről ez életmentő, másrészről viszont felborítja a szív–tüdő kölcsönhatást a mellkasban, a betegek pedig nyugtatószereket kapnak, hogy eltűrjék a csöveket, ugyanis szondán keresztül lélegeztetik őket, katétert kapnak, így teljességgel ágyhoz vannak kötve.

A cél az, hogy a beteg minél kevesebb ideig maradjon lélegeztetőgépen, minél hamarabb elérjék az orvosok azt az állapotot, amikor már kommunikálni és mozogni tud. Ugyanis ha a beteg nem mozog, gyorsan leépül az izomzata, és az ízületekben elmerevedés alakul ki. „Van, akinél ez három-négy nap alatt bekövetkezik, de van, akinél két hét múlva sem” – mondta Molnár Zsolt. A passzív mozgatás sem megoldás, ez maximum az ízületek kötöttségén tud segíteni.

...

A JAMA nevű orvosi folyóiratban jelent meg az a kutatás, miszerint a meggyógyult, de korábban lélegeztetett betegek tüdejében majdnem 40 százalék volt a fibrózisra, azaz hegesedésre utaló jel, amely visszafordíthatatlan, és az életminőséget befolyásoló szövődmény. A betegek 10 százalékában pedig 50 százalék alá csökkent a szívteljesítmény, ami magyarázhatja a tartós fáradékonyságot. Megfigyelhető volt 7–25 százalékuknál a depresszió, poszttraumás lelki tünetek és a szorongás.

További részletek a cikkben.