A lenyűgöző agy

Molnár Zoltán idegtudós a gének és a környezet szerepét vizsgálja az emberi agy fejlődésében és evolúciójában. Nehéz és összetett terület ez. Az Oxfordban élő professzornak a Yale Egyetem két másik tudósával közösen az angol nyelvű kiadás után magyarul is megjelenik a testről, az agyról és a viselkedésről szóló könyve - írja a szabadfold.hu.

– Nagykőrösön született 1964-ben, Szegeden szerzett orvosi diplomát 1988-ban. Ösztöndíjasként 1989-ben került Oxfordba, az agy fejlődését kezdte tanulmányozni, a mai napig ez szenvedélyes kutatási területe. Még mindig nagyon keveset tudunk az agyról?

– Az agykutatás már egyetemi tanulmányaim alatt is lenyűgözött. Benedek György és Bodosi Mihály professzorok nagy hatással voltak a későbbi kutatásaimra. Most Oxfordban a gének és a környezet szerepét vizsgálom az agy fejlődésében. Az idegfejlődési rendellenességek vizsgálata rendkívül fontos, mert egy fejlődési hiba óriási hatással lehet az egyén és családja egész életére. A fejlődő agy nemcsak a felnőtt­agy kisebb változata; ez egy teljesen más szerkezet, más sejtkapcsolatokkal és szabályokkal. Alaptudományra van szükségünk a betegségek mechanizmusainak megértéséhez, hogy hathatós terápiákat dolgozzunk ki a károsodások orvoslására.

Azt vizsgálom, hogy idegrendszerünk sejtjei, a neuronok és a glia­sejtek hogyan születnek, vándorolnak, épülnek össze és finom­hangolják funkcióikat. Azt is kutatom, hogy a neuronális kapcsolatok hogyan formálódnak, hogyan maradnak működőképesek és hogyan szűnnek meg, amikor már nincs rájuk szükség, valamint azt, hogy mik a következményei az agykéreg korai fejlődési rendellenességeinek. Szeretném megérteni, hogy az agy különböző funkcióit mennyiben határozza meg a genetikai program kibontakozása, és mennyiben módosítja a környezet.

– Miben különbözik a fejlődő agy a felnőttagytól?

– Kezdetben az agyunk egy sejtrétegnyi lemez, amely később csővé zárul, és milliónyi idegsejt születik a cső falában, ahonnan aztán azok kivándorolnak a felszínre. Ott rétegeket formálnak, összekapcsolódnak és finom­han­gol­ják funkcióikat az érzékszervekből érkező információkkal. Ahogy az agyunk fejlődik, egész élettapasztalatunk beépül a struktúrájába, különösen az agykéregbe. Tapasztalataink alakítják agyunkat – hány nyelven beszélünk, teniszezünk-e, használjuk-e a jobb vagy a bal kezünket. Ellentétben a számítógéppel, az agy már bekapcsolt állapotban van az összeszerelése alatt, és olyan programokat futtat, amelyek elengedhetetlenek a saját összeállításához.

További részletek a cikkben.