A lobbiharcok vakrepüléssé tették a budapesti kórházreformot

Az apparátus tudomásul vette, hogy a takarító, valamint autókereskedő kisvállalkozásait igazgató Tóvizi Attila  a központosított közbeszerzések miniszteri biztosi kinevezése után most átveheti az Egészséges Budapest program (EBP) karmesteri pálcáját is. Kásler ugyanis nem hosszabbította meg Cserháti Péter múlt hónap végén lejárt megbízatását. Cserháti orvos, kórházi főigazgató, de volt helyettes államtitkár is az egészségügyi tárcánál, s 2015 vége óta tartja kézben az EBP menedzselését. Igaz, mostani félreállítása nem volt előzmények nélküli: az EBP-nek máig nincs a kormány által elfogadott szakmai programja. Ez azonban messze nem egyszemélyes kudarc, tucatnyi érdekviszony mentén zilálódott szét az eredeti elképzelés - írta a HVG, áttekintve a program történetét.

Az egészségpolitika – már amennyiben egyáltalán van ilyen – régóta hajtogatja, hogy a szétszórt telephelyeken működő, lepusztult infrastruktúrájú ispotályok helyett XXI. századi (orvos)technológiára méretezett, hatékony fekvőbeteg-intézmények kellenek ahhoz, hogy pénzügyi és munkaerőszempontból is fenntartható legyen egy idősödő társadalomban a közfinanszírozott egészségügy. Bár a kórházak 2011 utáni államosítása akár az egységes irányítást, a szűken vett helyi érdekek kiiktatását is jelenthette volna, ebből semmi sem lett. A főváros irányító, fenntartó szerepe megszűnt, de anélkül, hogy érdemben bármi a helyére lépett volna.

Így aztán megindult a harc a régóta várt fejlesztési pénzekért. Az EBP menedzsmentje gyengének bizonyult ahhoz, hogy a maguk mögött magas rangú politikus barátot, de legalább erős fideszes polgármestert vagy országgyűlési képviselőt tudó kórházigazgatók igényeinek ellenálljon. Végül a kormány is megadta magát az igényeknek anélkül, hogy lett volna jóváhagyott szakmai koncepciója a főváros életét akár egy évszázadra meghatározó fejlesztésnek. A teljes cikk itt olvasható