A magán és az állami is rosszul járhat a diktátummal

Az új, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény megszavazása után, még október elején kerekasztal-tárgyalásokat sürgetett a 12 magán egészségügyi szolgáltatót tömörítő Primus Egyesület, amely szerint a törvény egyes részletei időzített bombát jelenthetnek a közellátásban és a magánszolgáltatóknál egyaránt. Leitner György elnököt, az Affidea Magyarország vezérigazgatóját az mfor.hu kérdezte, hogy kaptak-e visszajelzést a kormánytól.

Október 8-án jelezték, hogy átfogó, többszereplős egyeztetésre van szükség az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletének részleteiről, mielőtt az új szabályozás visszafordíthatatlan károkat okoz a hazai ellátórendszer stratégiai pontjain. Kaptak visszajelzést?

Nem, nem kaptunk.

Több, mint egy hónap elteltével a PRIMUS mit tart a törvény legaggályosabb pontjának?

A magán egészségügyi szolgáltatók szempontjából természetesen a másodállások tiltása, vagy különleges engedélyhez kötése a legkritikusabb kitétel, s a jelenlegi formájában biztosan nem megfelelő. Jó cél, hogy az orvosok terhelését hosszú távon csökkenteni kell, ugyanakkor nincs két szektorra elegendő egészségügyi személyzet! Itt valamelyik, vagy mindkét, az állami és a magánszektor is rosszul fog járni egy merev diktátummal. Egy ekkora változásra fel kell készülni, mert csak hosszú távon lehet fokozatosan bevezetni, s nem január 1-jétől. Ráadásul még mindig nem ismertek a részletszabályok, nincs egyeztetés sem, ami szintén aggályos. Tehát aggódunk, mi fog történni.

Azt rebesgetik, hogy a MOK-kal, vagy a PRIMUS-sal való egyeztetések nélkül is kész vannak már a módosító rendeletek …

Igazából mi is ettől tartunk, de emellé még hadd említsem meg, mert nem sokat beszélünk erről, mégpedig a KATA-változásokról. Ez ugyan nincs összefüggésben a jogállási törvénnyel, ez egy korábban kihirdetett adóváltozás január 1-jétől a kisadózók számára, de egy másik olyan tényező, ami nagyon rosszul érinti az orvostársadalmat, még ha ezt most az új törvény el is homályosítja. A KATA-val kapcsolatban fontos, hogy itt is jó a cél, a kifehérítés és a bújtatott munkavállalás megszüntetése. Ugyanakkor rossz a célzás, mert a 400 ezer kisadózóból az orvosok elenyésző kisebbséget képviselnek, nem lehetnek többen 5-6 ezernél, akik ráadásul önálló munkavégzésként gyakorolják a hivatásukat, több helyen is dolgoznak, tehát itt nem értelmezhető a bújtatott munkavállalás. Ez nagyon fontos, erről is beszélni kell. Tehát itt két potenciálisan negatív történés is van, ami az orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak biztosan nehezen lesz feldolgozható.

Ön szerint, ha így lép életbe az új törvény, mennyire rendezheti át a viszonyokat, például a magán egészségügyi szolgáltatók válogathatnak majd az orvosok és egészségügyi dolgozók között?

Találgatunk egyelőre. Rengeteg impulzus ér minket, sokan keresik meg egyesületünket vagy a magán egészségügyi cégek vezetőségét. Orvosok, szektorbeli dolgozók jönnének teljes időben dolgozni, mert ott hagynák munkájuk állami pillérét. De ebben a pillanatban nem belátható, hogy mi lesz. Itt egyik oldal sem jár jól. Már azt is rossz kimondani, hogy oldal, mert fontos lenne a két szektornak inkább az együttműködésre, a szinergiák sokkal jobb kihasználására törekednie. Mindkettőnek megvan a saját kompetenciája és erőssége, de ez a helyzet nincs jól kihasználva, sőt, az állami- és a magán szektor szembe van inkább állítva egymással. Továbbiak a cikkben