• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A magyar egészségügy két, karakteresen különböző arca

Lapszemle Forrás: Heti Válasz

Fejér megyét leszámítva minden térségre legalább másfélszer, de inkább kétszer-háromszor-négyszer annyi pénz jut, mint Budapestre és környékére.

A lerobbant kórházkép a múlté lesz 2014-re, miután közel 300 milliárd forintból megújul a magyar egészségügy – vidéken. Budapest viszont alig jut uniós forráshoz. Kétágyas, kényelmes kórtermek vidéken, 18 ágyas, szegényházi a budai Szent Jánosban. Megmutatjuk a magyar egészségügy két – karakteresen különböző – arcát - írja a Heti Válasz.

Tizennyolc ágy – ekkora a Szent János kórház legnagyobb kórterme; minden további nélkül le lehetne forgatni itt egy első világháborús filmet. A „pálmaháznak" nevezett műtő is adva van hozzá. Hatalmas, műtermekre emlékeztető ablakain természetes fény dől be a villanyvilágítás előtti kort idézve, s az egykori luxust igazolja, hogy carrarai márvány az ajtókeret (bár nem nagyon látszik már szegényen). Ám nincs benne légkondicionáló és „zsilipelő" sem, csupán néhány lépés választja el a folyosótól.
A nagy kórtermekről a betegek azt mondják: „Itt egy ember tud pihenni éjjel – aki először alszik el." Mindez nemcsak időutazás, hanem „szolidaritási kiképzés" is az ország legtehetősebb részében, a budai hegyekben lakóknak.

Uniós forrásokból viszont nem lehet költeni rá, Brüsszel ugyanis a hazánknak járó pénz nagy részét felzárkózó térségeknek adja, ugyanis elsőrendű célja a lemaradás csökkentése és az esélyegyenlőség megteremtése. Brüszszelből nézve pedig úgy tűnhet, hogy a fejlett régiók önmaguk is képesek az egészségügy modernizálására. Így fordul elő, hogy az 1,7 milliós magyar fővárosra mindössze 24 milliárd forintot fordíthatnak az unió 2007–2013-as költségvetéséből, miközben a vidéki intézmények fejlesztésére 222 milliárd jut.

Már a kormányváltás után látszott, hogy a főváros egyik legfontosabb gondja a százévesnél is idősebb intézmények felújítása. Nemcsak a Szent Jánosban vannak ilyen állapotok, hanem a Szent Istvánban, a Szent Lászlóban és a Semmelweis Egyetem számos klinikáján is.

Fejér megyét leszámítva minden térségre legalább másfélszer, de inkább kétszer-háromszor-négyszer annyi pénz jut, mint Budapestre és környékére.

Legolvasottabb cikkeink