A megelőzésben a legkritikusabb pont a felhasználói magatartás: milyen leveleket, mellékleteket nyitunk meg, milyen weboldalakat látogatunk.
A koronavírus-járvány alatt megszaporodtak a zsarolóvírus-támadások az egészségügyben, volt, ahol már halálos áldozatot is követelt egy ilyen vírus miatti leállás. A számítógépes rendszereket "lelakatoló" hackerek a magyar intézményeket sem kímélik - hangzott el az Inforádióban.
Az egészségügyet azért támadják, mert ott a működés, a döntéshozatal időszorításában van, és amikor ehhez adatok szükségesek, akkor azok zárolása, titkosítása zavart okoz. Vagyis ha egy orvos nem fér hozzá például egy beteg kórisméjéhez, korábban szedett gyógyszereinek listájához, vagy nem tudnak vizsgálatokat kérni (hiszen gyakran ezek is digitálisan zajlanak), akkor megbénul a gyógyítási tevékenység – sorolta az InfoRádióban Palicz Tamás kiberbiztonsági szakértő, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettese.
Ráadásul a számítógépes bűnözők most azt is kihasználják, hogy a koronavírus-járvány idején sokkal túlterheltebbek az egészségügyi intézmények és a dolgozói, sokkal gyorsabban kell döntést hozni, és vagy bizonyos információbiztonsági intézkedéseket nem tesznek meg, vagy pedig figyelmetlenek. Ilyenkor sokkal könnyebben előfordul, hogy megnyitnak egy olyan e-mail-csatolmányt vagy bedugnak egy olyan pendrive-ot, amit nem kellett volna, mert fertőzött.
Magyarországon is voltak már zsarolóvírus-fertőzések kórházakban, egészségügyi telephelyeken, ezek közül néhányat dokumentáltak is – mondta a kiberbiztonsági szakértő. Ezek funkciózavarokat, átmeneti adatvesztést vagy hozzáférési problémát okoztak, ennél jelentősebb következmények nem ismertek. A támadásokat a Nemzeti Kibervédelmi Intézetben – amely a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat alatt működik – gyűjtik és elemzik, ők segítenek a kórházaknak abban, hogy az incidenseket minél könnyebben és gyorsabban elhárítsák. Tanácsok, részletek a cikkben