A magyar embernek genetikailag nincs túl jó szíve

A magyar népesség genetikai meghatározottságban elég erős ebben a betegségben, és a környezeti tényezők sem igazán segítenek.

Kétnapos rangos szimpóziumán a Semmelweis Egyetem idén a kardiovaszkuláris betegségek - szívelégtelenségek - különböző aspektusait járta körbe neves külföldi előadók segítségével. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora ennek kapcsán az InfoRádióban elmondta, a kezelések színvonal-emelkedése fele részben hozzájárult ahhoz, hogy húsz év alatt hét évvel nőtt a várható élettartam Magyarországon.

Merkely Béla, az intézmény rektora a témaválasztás kapcsán az InfoRádióban elmondta, ezek a betegségek okozzák a legtöbb kórházi benntartózkodást. "Ezek közé tartozik a pitvarfibrilláció, ezek vezetnek a hirtelen szívhalálhoz, az akut infarktust előidéző koszorúérbetegséghez" - tette hozzá.

Mint rámutatott, nagyon sok új diagnosztikai eljárás van ma már, amelyet a mindennapi kezelésben bevetnek, ilyen a koszorúér-CT, a szívultrahang, a szív-MR, ugyanakkor új módszerek is megjelentek, amelyekkel javítani lehet a szív funkcióján, ilyen az őssejtterápia és a legmodernebb gyógyszeres kezelések, valamint a műszíves és a szívtranszplantációs eljárások. Hatékony gyógyszerek és eszközök vannak, az elmúlt 20 évben a várható élettartam nagyjából 7 évvel meg is nőtt, ebben a kezelések színvonal-emelkedésének mindenképpen szerepe van, a megnyert életévek felét ennek köszönhetjük" - mondta a professzor.