A magyar nők megelőzik az európai uniós átlagot

Amíg néhány éve az elöregedő társadalmak problémái a távoli jövő ködébe vesztek, az elmúlt időszakban egymást érő válságok sokkal közelebb hozták ezeket. Most már nem csak azok aggódhatnak, mi vár rájuk öregkorukban, akik most 30-40 évesek, hanem a nyugdíjazás előtt állók, illetve a már nyugdíjazottak is a bőrükön érezhetik a társadalmi krízis következményeit. Bár önmagában az még nem jelentene gondot Magyarországon, illetve a nyugati világ legtöbb országában, hogy az idősek egyre nagyobb részét teszik ki a lakosságnak. Hiszen a várható élettartam, egészségben eltöltött évek száma egyre nő, egyre tovább marad munkaképes az ember. Ez a tendencia azonban nem tud lépés tartani a növekvő szociális, egészségügyi igényekkel, az idősek anyagi helyzetének romlásával, amelyen hazánkban is csak rontott a koronavírus járvány, a rezsiválság, vagy a több mint egy éve tartósan magas infláció, írja a Pénzcentrum. 

Akárcsak Magyarországon, az EU-ban sem volt sosem olyan magas az átlagosan munkával eltöltött évek száma, mint 2022-ben, mind a nők, mind a férfiak körében. Magyarországon 36,2 év, míg az EU-ban 36,5 év ez az időtartam, amíg az emberek átlagosan munkával töltik az életük egy részét. Csak az utóbbi két évben értük utol Európát, 2020-ban még több mint egy év hátrányban voltunk. A magyar nők még meg is előzték az EU-átlagos átlagosan munkával töltött évek számában: nálunk ez 34,4 év, míg az uniós átlag 34,2 év:

Az idősek foglalkoztatottsági adataiból szintén az derül ki, hogy egyre többen töltenek hosszabb időt aktívan, mint korábban, elodázzák a nyugdíjazást. 2023. II. negyedéves adatai szerint a 65-74 éves korosztály tagjai közül 120 ezer fő volt gazdaságilag aktív, az összes dolgozónak így ez a korosztály már 2,5 százalékát tette ki. 2016-ban az arányuk még nem érte el az 1 százalékot sem. 

A foglalkoztatottak száma annak ellenére is 2023. II. negyedévében volt a legmagasabb az elmúlt évtizedben, hogy a lakosság száma közben nem gyarapodott, hanem csökkent. A 65 év felettiek aránya szintén nőtt azóta, így nem lehetne meglepő, hogy a munkaerőpiaci részvételük is emelkedett. Nem szabad azonban megfeledkezni róla, hogyan nőtt a nyugdíjkorhatár is az évek során.

További részletek a Pénzcentrum cikkében.