A magyar oltatlanok 57 százaléka titkos anyag beadásától tart

Tényleg elutasítják a tudományos eredményeket az oltatlan magyarok? Minden oltatlan iskolázatlan hisz az összeesküvés-elméletekben, és a Facebookról tájékozódik? Veszített szavazókat a Fidesz-kormány, mert erősen támogatta a koronavírus elleni oltást? Ezekre a kérdésekre is keresték a választ a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai (Bene Márton, Dobos Gábor és Tóth Tamás), akik meglepő eredményekre jutottak - írja a hvg.hu.

A Závecz Research segítségével, 1000 ember részvételével végzett reprezentatív kutatást 2021. november 8. és 20. között a Társadalomtudományi Kutatóközpont az oltottak és az oltatlanok közötti törésvonalakról. Magyarországon ekkor már elkezdődött a koronavírus-járvány negyedik hulláma, az oltások pedig már majdnem egy éve elérhetők voltak – ráadásul válogatni is lehetett a különböző vakcinák között. A válaszadók között az oltatlanok aránya kerekítve 20 százalék volt.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont első körben azt vizsgálta, mennyire ellenségesek egymással az oltottak és az oltatlanok, és mit gondolnak arról, mennyire védik meg őket a vakcinák. Az eredmények közül az egyik legérdekesebb, hogy a különböző vakcinát kapók között nincs szignifikáns eltérés abban, mennyire érzik védettnek magukat.

A „keleti” vakcinákba (Szputnyik, Sinopharm) vetett bizalom hasonlóan magas, mint a „nyugati” oltóanyagokba (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen). Akiket beoltottak, azok mind viszonylag védettnek érzik magukat, leginkább abban bíznak, hogy az oltás megvédi őket a súlyos betegségtől és a kórházba kerüléstől.

A válaszok alapján úgy tűnik, az oltatlanok körében az oltással szembeni bizalmatlanság legfőbb okai magához a vakcinához köthetők. Közülük a válaszadók 73-81 százaléka egyetértett azzal, hogy az oltóanyagokat túl gyorsan fejlesztették ki, és kevés róluk az információ. Nyolcvan százalékuk értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy bíznak a saját immunrendszerükben.

Ide tartozik, hogy az oltásellenesek nem feltétlenül becsülik le a vírus által jelentett veszélyt, és általánosságban nem ellenzik az oltásokat és az orvostudományt sem – a bizalmatlanságuk kifejezetten a Covid-vakcináknak szól. Ezzel szemben viszonylag népszerűek köztük az összeesküvés-elméletek: az oltatlan válaszadók 71 százaléka egyetért azzal, hogy az oltások a háttérben meghúzódó pénzügyi és politikai erők hatalmi céljait szolgálják, de a radikálisabb verzióval („az oltóanyagok helyett valamilyen titkos anyagot juttatnak a szervezetbe”) is egyetért a válaszadók több mint fele (57 százalék).

Nincs közutálat

Külön vizsgálta a kutatás azt is, mit gondol egymásról a két csoport. A válaszok alapján az oltottak jelentős része egyetért az oltatlanokra vonatkozó külön szabályokkal: 44 százalékuk támogatja, hogy bizonyos korlátozások csak az oltatlanokra legyenek érvényesek, 52 százalékuk pedig védettségi igazolványhoz kötné a társas események látogatását. Ezzel szemben az oltatlanok döntő többsége (71 százaléka) úgy gondolja, hogy a védettségi igazolvány bevezetése igazságtalanul diszkriminálja őket.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül egymásnak ugranának. Az oltottak fele (46 százalék), míg az oltatlanok kétharmada (67 százalék) nem érez ellenszenvet a másik csoport tagjaival szemben. A békét némileg árnyalja, hogy minden negyedik oltott (27 százalék) és minden ötödik oltatlan (19 százalék) válaszadó a másik csoporttal szembeni mély ellenérzésről számolt be.

Az oltottak 43 százaléka úgy gondolja, hogy az oltatlanok tehetők felelőssé azért, hogy a koronavírus még mindig velünk van. Az oltatlanok több mint fele (56 százalék) pedig úgy vélekedik, hogy az oltottakat megtéveszti a média és a politikai elit.

További részletek a cikkben.